„Szent Péter és Pál-templom (Kiskunhalas)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Két évszámot javítottam.
8. sor:
Annak ellenére, hogy a város többsége református volt, a pusztákon szomszédos területekről érkezett katolikusok is éltek (főleg [[Béres|béresek]], [[Cseléd|cselédek]]), ezáltal szükség volt katolikus lelkigondozásra is, amit a [[Kiskunmajsa|Majsai]] plébános végzett, akivel rendszeresen konfliktus adódott. (Például előfordult olyan időszak, amikor az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] és a katolikus híveket is kizárólag a református lelkész keresztelte.)
 
A változás 1766-ban történt, amikor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] parancsolta, hogy a város ajándékozzon telket a katolikus egyháznak, és építsenek fel rajta egy templomot. 19691769-ben el is kezdték építeni [[Gföller Jakab]] vezetésével, majd egy évre rá, 19701770-ben fel is szentelte Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére az akkori [[Csongrád (település)|csongrádi]] esperes [[Erdélyi József (kanonok)|Erdélyi József]]. Ezzel egy időben katolikus népességet telepítettek be az alsóvárosba, amit „[[Lázár (Kiskunhalas)|Lázárnak]]” kezdtek hívni, mivel így hívták az első oda települt családot. Első plébánosa [[Schrodt Imre]] volt, aki eredetileg 6 évig volt Halason káplán mielőtt plébános lett. 1771-ben hagyta el Halast.
 
A helyi katolikus közösség egyre nagyobb lett, és kinőtték ezt a már akkora kicsinek számító templomot. Ennek okán 1937-ben lebontották a régi [[Szentély|szentélyt]] és az [[Hajó (építészet)|egyhajós]] templomot egy kereszthajóval bővítették és egy nagyobb szentélyt építettek hozzá. Ezután 1944-ben [[Karol Malcyk]] és [[Pawlik Milanda]], egy Lengyelországból a második világháború alatt befogadott házaspár festette ki a templomot belülről. (A környéken számos más templomot is ők festettek ki ezidőben.)