„Pálinka” változatai közötti eltérés

A kormány az otthoni pálinkafőzés 2010-es legalizációjával szembement egy konzervatív kormánytól elvárható szigorú drogpolitikával, pedig a kormány állítása szerint ellenzi a kábítószerek legalizációját, és a drogmentes Magyarországot tekinti céljának. Míg olyan kábítószerek, mint az LSD, a marihuána és az ecstasy illegálisak, addig az ezeknél sokkal keményebb és veszélyesebb drog, az alkohol nemhogy legális, hanem a pálinka formájában való alkoholfogyasztás még a kormányzati politika által támogatott lett.<ref>https://drogriporter.hu/a-fidesz-drogliberalizaciot-akar/ A Fidesz drogliberalizációt akar</ref> [[Puzsér Róbert]] így fogalmazott: ''„Ha a marihuána illegális, akkor az alkohol is legyen az! Ma Magyarországon a házilag történő pálinkafőzés legális. Itt egy keménydrogról beszélünk. Lényegesebben keményebbről, mint a fű.”''<ref>https://nemzedek.mandiner.hu/cikk/20180517_mindent_szabad_ami_masnak_nem_art_puzser_zacher_vita_a_droghelyzetrol Mindent szabad, ami másnak nem árt? – Puzsér-Zacher vita a droghelyzetről</ref>

 

 

Az alkohol az egyik legveszélyesebb kábítószer, emellett általános sejtméreg, azaz a ''közhiedelemmel ellentétben önmagában méreg'', amely pusztítja a szervezetet.<ref>https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_alkoholizmushoz_tarsult_leggyakoribb_betegsegek/20021202153508</ref> Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. Az alkoholos italok fogyasztása drasztikusan növeli a szájüregi rák, a gégerák, a gyomorrák, a májrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázatát.<ref>http://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf Az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet</ref>

* Semmilyen módon nem ízesítették, édesítették vagy színezték (leszámítva a hordós és a gyümölcságyas érlelést).

 

 

'''Kisüsti pálinka''' az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az '''érlelt pálinkát''' legalább 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb, vagy legalább 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az '''ópálinkát''' legalább 1 évig kell érlelni ezer literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az '''ágyaspálinkát''' legalább 3 hónapig együtt kell érlelni a gyümölccsel. A vegyes gyümölcspálinkához felhasznált gyümölcsöket a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. A törkölypálinka címkéjén a szőlő nevét kötelező, míg a termék származási - földrajzi - helyét fel lehet tüntetni.<ref name=torveny/><ref name=EU/>

A ''pálinka'' a 17. században jelent meg a magyar nyelvben, és már ekkor is egyaránt használták gabona- és gyümölcspárlatok megnevezésére.<ref>{{cite web|url=http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2010/08/szemkultura.pdf|title=Mindennapi szemiotikai rendszereink. Jelkulturális, jelpedagógiai megjegyzések|author=Balázs Géza|accesssate=2014-10-17|accessdate=2018-10-09|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181009172143/http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2010/08/szemkultura.pdf|archivedate=2018-10-09}}</ref> A 18. század során szinte teljesen átvette az ''égettbor'' kifejezés szerepét, és a 21. századig [[égetett szesz]]t jelentett, tekintet nélkül annak alapanyagára.<ref name=novak/><ref name=ertelmezo/> Nagy mennyiségben fogyasztott történelmi magyar „pálinkafajták” voltak a gabonapárlat (''gabonapálinka, rozspálinka'' stb.), a burgonyapárlat ''(kolompér pálinka)'' és a seprőpárlat ''(seprőpálinka)'' is, melyeket többnyire egyszerűen „pálinkának” neveztek, az alapanyagot pedig csak szükség szerint nevezték meg.<ref name=sz_gabona/><ref name=palinkarol/>

 

 

A 20. század második felében a párlatfajták többségét már általában nem az alapanyag és a ''-pálinka'' utótag összetételével, hanem egyedi néven nevezték ([[borpárlat|konyak/borpárlat/brandy]], vodka, [[gin]] stb.), így az ezredfordulón már csak a törkölypálinka, a „seprőpálinka” és a gyümölcspálinka, illetve a gyümölcspálinka-utánzat címkéjén szerepelt a ''pálinka'' kifejezés.<ref name="MeK96"/><ref>{{cite web|url=http://www.omgk.hu/Mekv/1/13157689.pdf|title=Magyar Élelmiszerkönyv, Harmadik kiadás (2001), 1-3-1576/89 számú előírás – Szeszesitalok|publisher=Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ|accessdate=2014-10-18}}</ref> Az 1992-es kiadású [[Magyar értelmező kéziszótár]] a pálinkát még nem nevezte sem gyümölcsből készült párlatnak, sem pedig magyar italnak. Pálinkának nevezte azonban például a [[whisky]]t, a [[vodka|vodkát]] és az [[abszint]]ot – ahogyan az 1989-es kiadású Idegen Szavak és Kifejezések Szótára is.<ref name=ertelmezo>{{cite book|title=Magyar Értelmező Kéziszótár|publisher=Akadémiai Kiadó|location=Budapest|year=1992|isbn=963 05 6212 X}}<br>

Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka az a gyümölcspálinka, amelyet [[gyümölcs|gyümölccsel]] együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcságyas pálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10&nbsp;kg érett („nyári ágyas pálinka”) vagy legalább 5&nbsp;kg aszalt gyümölcsöt („téli ágyas pálinka”) kell felhasználni. A palack címkéjén a pálinka nettó mennyiségét kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

 

 

Ágyas pálinkának tehát a nyers vagy aszalt gyümölcsre a saját érlelése után rátöltött, azonos gyümölcsből készült pálinka minősíthető.

Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot úgy, hogy reggel éhgyomorra megettek egy almát, s ittak rá egy stampedli pálinkát.

 

 

 

A pálinkát az [[1900-as évek]]ben a szegények [[kávé]]jának is nevezték.

[[2005]]-ös adatok alapján Magyarországon a vendéglátóiparban eladott égetett szeszek közül 33%-os eredménnyel a pálinka vezet, melyet 27%-kal a „pálinka jellegű ital” követ, majd a [[bitter|keserű]] és a [[vodka]], egyaránt 10%-ot meghaladó aránnyal áll. A [[brandy]], [[likőr]], [[Rum (ital)|rum]], [[vermut]], [[whisky]] és [[gin]] csak ezek után áll a sorban. Ugyanezen felmérés szerint a legkedveltebb pálinkák a körte, majd a szilva. A kettő együtt kiteszi a vendéglátós értékesítés 52%-át.

 

A felmérés szerint pálinkát legalább alkalmanként fogyasztók 37%-a tévesen úgy gondolja, hogy kis mennyiségben jót tesz az egészségünknek, további 28%-uk pedig tévesen azt gondolja, hogy alkalmas a fogfájás, gyomorfájás és torokfájás csillapítására. A felmérés eredményei a pálinkafogyasztás motivációján túl arra is rámutatnak, hogy a 18–39 éves lakosság több mint 60%-a szerint a pálinka napjainkban nemcsak az idősebb korosztályban, de a fiatalok körében is elterjedt napjainkban a pálinkán keresztüli alkoholizálás.