„Alfons Huber” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis jav
8. sor:
Az egyetemet [[Innsbruck]]ban végezte, ahol különösen Ficker vezetése alatt sajátította el a kritikai módszert. 1859-ben ugyanott a történetnek magántanára, 1863-ban pedig rendes tanára lett. 1887-ben Bécsbe hivták az osztrák történet tanszékére és a szeminárium vezetésére.
 
== Művei ==
Első művei ezek voltak: ''Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft'' (Innsbruck 1861); G''eschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich'' (u. o. 1864); ''Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich'' (1865); ''Die Zeit der ersten Habsburger'' (1866); ''Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung'' (1870); ''Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs'' (1871). Miután Böhmer hagyatékából a ''Fontes rerum Germanicarum'' IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a ''Regesten des kaiserreichs unter Karl IV.'' c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monachia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a ''Studien zur Geschichte Ungarns'' (1883); ''Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer'' (1884); ''Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken'' (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: ''Geschichte Österreichs'', melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a ''Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43'' (1886); ''Die Eroberung Siebenbürgens durch Kaiser Ferdinand I. im Jahre 1551 u. Bruder Georgs Ende'' (1889) és ''Die Verhandlungen Ferdinands I. mit Isabella 1551'' (1891) c. dolgozat. Közben a kulturtörténetből ölelt fel egy-egy témát, amilyen az ''Aus dem Leben eines Professors der Medizin'' c. értekezés (Tichtl bécsi orvosról, ''Hist. Taschenbuch'', 10. köt., 1890), ''Biographie Miklossich's, Birk's u. Bauernfelds (Bericht über die phil.-hit. Klasse der Wiener Akad'' 1891); és a ''Studien über die finanziellen Verhältnisse unter Ferdinand I.'' c. értekezés ''(Mitteilungen des Instituts'' für österr. Gesch., V. pótkötet, 1892). [[Pauler Gyula]] művét: ''A magyar nemzet története az Árpádok'' korában, eredetiben olvasta és arról a Századokban (1894, 338. l.) bírálatot is közölt. Huber az ''Österreichische Reichsgeschichte'' (Bécs, 1895) c. művében hazánk történetét is elmondja, és különösen az újabb átalakulásokról elfogulatlanul nyilatkozik.
* ''Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft'' (Innsbruck 1861);
* ''Geschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich'' (u. o. 1864);
* ''Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich'' (1865);
* ''Die Zeit der ersten Habsburger'' (1866);
* ''Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung'' (1870);
* ''Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs'' (1871). Miután Böhmer hagyatékából a ''Fontes rerum Germanicarum'' IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a ''Regesten des kaiserreichs unter Karl IV.'' c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monachia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a ''Studien zur Geschichte Ungarns'' (1883);
* ''Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer'' (1884);
* ''Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken'' (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: ''Geschichte Österreichs'', melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a ''Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43'' (1886);
Első művei ezek voltak: ''Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft'' (Innsbruck 1861); G''eschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich'' (u. o. 1864); ''Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich'' (1865); ''Die Zeit der ersten Habsburger'' (1866); ''Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung'' (1870); ''Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs'' (1871). Miután Böhmer hagyatékából a ''Fontes rerum Germanicarum'' IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a ''Regesten des kaiserreichs unter Karl IV.'' c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monachia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a ''Studien zur Geschichte Ungarns'' (1883); ''Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer'' (1884); ''Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken'' (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: ''Geschichte Österreichs'', melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a ''Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43'' (1886);* ''Die Eroberung Siebenbürgens durch Kaiser Ferdinand I. im Jahre 1551 u. Bruder Georgs Ende'' (1889) és ''Die Verhandlungen Ferdinands I. mit Isabella 1551'' (1891) c. dolgozat. Közben a kulturtörténetből ölelt fel egy-egy témát, amilyen az ''Aus dem Leben eines Professors der Medizin'' c. értekezés (Tichtl bécsi orvosról, ''Hist. Taschenbuch'', 10. köt., 1890), ''Biographie Miklossich's, Birk's u. Bauernfelds (Bericht über die phil.-hit. Klasse der Wiener Akad'' 1891); és a ''Studien über die finanziellen Verhältnisse unter Ferdinand I.'' c. értekezés ''(Mitteilungen des Instituts'' für österr. Gesch., V. pótkötet, 1892). [[Pauler Gyula]] művét: ''A magyar nemzet története az Árpádok'' korában, eredetiben olvasta és arról a Századokban (1894, 338. l.) bírálatot is közölt. Huber az ''Österreichische Reichsgeschichte'' (Bécs, 1895) c. művében hazánk történetét is elmondja, és különösen az újabb átalakulásokról elfogulatlanul nyilatkozik.
 
== Tagságai ==
Huber a bécsi, több más külföldi és a magyar tudományos akadémiának, úgyszintén a magyar történelmi társulat tagja volt.;
* a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja;
* a [[Magyar Történelmi Társulat]] tagja volt.
 
== Magyar nyelvű fordítások ==