Alfons Huber (Fügen, 1834. október 14.Bécs, 1898. november 23.) osztrák történész.

Alfons Huber
Huber Alfons I.png
Született 1834. október 14.[1][2]
Schlitters
Elhunyt 1898. november 23. (64 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása
  • történész
  • professzor
Iskolái Innsbrucki Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfons Huber témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Az egyetemet Innsbruckban végezte, ahol különösen Ficker vezetése alatt sajátította el a kritikai módszert. 1859-ben ugyanott a történetnek magántanára, 1863-ban pedig rendes tanára lett. 1887-ben Bécsbe hivták az osztrák történet tanszékére és a szeminárium vezetésére.

Első művei ezek voltak: Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft (Innsbruck 1861); Geschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich (u. o. 1864); Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich (1865); Die Zeit der ersten Habsburger (1866); Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung (1870); Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs (1871). Miután Böhmer hagyatékából a Fontes rerum Germanicarum IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a Regesten des kaiserreichs unter Karl IV. c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monachia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a Studien zur Geschichte Ungarns (1883); Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer (1884); Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: Geschichte Österreichs, melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43 (1886); Die Eroberung Siebenbürgens durch Kaiser Ferdinand I. im Jahre 1551 u. Bruder Georgs Ende (1889) és Die Verhandlungen Ferdinands I. mit Isabella 1551 (1891) c. dolgozat. Közben a kulturtörténetből ölelt fel egy-egy témát, amilyen az Aus dem Leben eines Professors der Medizin c. értekezés (Tichtl bécsi orvosról, Hist. Taschenbuch, 10. köt., 1890), Biographie Miklossich's, Birk's u. Bauernfelds (Bericht über die phil.-hit. Klasse der Wiener Akad 1891); és a Studien über die finanziellen Verhältnisse unter Ferdinand I. c. értekezés (Mitteilungen des Instituts für österr. Gesch., V. pótkötet, 1892). Pauler Gyula művét: A magyar nemzet története az Árpádok korában, eredetiben olvasta és arról a Századokban (1894, 338. l.) bírálatot is közölt. Huber az Österreichische Reichsgeschichte (Bécs, 1895) c. művében hazánk történetét is elmondja, és különösen az újabb átalakulásokról elfogulatlanul nyilatkozik.

Huber a bécsi, több külföldi és a magyar tudományos akadémiának, úgyszintén a magyar történelmi társulat tagja volt.

Magyar nyelvű fordításokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

ForrásokSzerkesztés