„Pomázi kőfejtő Felső-barlangja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
Könnyű mászással le lehet jutni a lejtős járatban. Néhány méter után jobbra egy nittfülbe akasztott kötél kezdődik, és vezet le a ferde, szűkebb lejtőre. Kb. 2 méter után megint tágabb lesz a hely és meg lehet állni, majd a kötél mentén óvatosan be kell szállni a hasadékba levezető létrára. Szemben, a létra felső részénél őskarsztos üregkitöltés réteges, szürke foltja figyelhető meg. Jobbra a létra mellett sötétbarna, limonitos kitöltés cementálja a kőzetbreccsát a kalciton kívül. A létra alján lévő agyagon is megtalálhatók kimállott apró darabjai. Balra kis folton a szemcsék által megvédett földpiramisok, kalapos agyagtornyocskák vannak. Itt néhol szivárog a víz, és újabb őskarsztos foltok vehetők észre.
Át kell menni egy másik létrára, ami csak két darab, egyenként 2 m hosszú tagból áll. Alján egy bevezető kötél mellett óvatosan át lehet jutni a következő, hosszú létrára. Ezen a részen már teljes szélességében lehet gyönyörködni a tektonikus hasadék mentén kioldódott aknában. A falak mindenhol nagyon tagoltak a kőzet szerkezete miatt, ezért nagy oldásformák nem jöhettek létre. A hasadék elkeskenyedő szélén, ahol az agyag megmaradhatott, több helyen vannak földpiramisok, néhány cm magas, sapkás agyagtornyocskák. Bal oldalon a kőzetet egy időszakos vízfolyás letisztította, és ujjbegykarros felületeket képezett. Ferde aljzatú a hasadék a létra alján. A sáros, csúszós felületen óvatosan kell körülnézni. Felfelé (DNy felé) néhány m-re indul a patakos ág, ami szűk, átbontott agyagszifonokkal díszített kuszoda, nem a fő törési síkban helyezkedik el, de további bontása nagyon nehéz lenne.
Megint egy bevezető kötélszár mentén, vigyázva kell az utolsó létrához menni, amin lemászva, majd a létra másik oldalára átfordulva érhető el az akna alsó része. Ekkor egy majdnem lemezesnek tűnő, a szivárgó víz által teljesen tisztára mosott és erősen kioldott kőzetfelület mellett megy az út. Az akna alsó részén ragadós sárga agyag van. A barlang egyetlen, cseppköves része itt figyelhető meg, amely a kitermelt agyag-sík felett 2,5 m-re a DK-i fal bemélyedésében van. Vékony, kis felületű cseppkőlefolyás, két apró szalmacseppkő és egy kis cseppkőléc található itt. Kb. ez alatt, 1,2 m magasságban áradmányvízből leülepedett agyag alkot a fal kiemelkedő részén egy-két cm magas kúpokat.
2006-ban volt először ''Pomázi kőfejtő Felső-barlangja'' néven nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában ''5. sz. barlang'' (Kraus 2002), ''Felső-barlang'' (Kocsis 1997), ''Kőfejtő 5.sz.barlang'' (Kraus 1997), ''Kőfejtő Felső-barlang'' (Kraus 1997), ''Pomázi Felső-barlang'' (Baja 1998) és ''Pomázi kőfejtő Felső-barlang'' (Kraus 2002) neveken is.
43 ⟶ 45 sor:
1998 májusában kezdte el az Anubisz Barlangkutató Szakosztály a barlangban lévő akna talpszintjét alkotó agyagkitöltés átbontását. Az adott ponton a szálkőfal mellett 1×1,5 m alapterületű aknát hajtott. 3 m mélyen az oldalfalon aláhajlás volt látható. A bontás 1,5 m vízszintes irányú agyagkitöltés átbontása után légteres, kúszható méretű járatra lyukadt. A kuszoda talpszintjét lesüllyesztve 13 m-t előrejutva lett elérve a végpont. Itt a járat vízszintesen húzódó szálkő mennyezete emelkedni kezdett hirtelen, majd függőleges irányban eltűnt az agyagos-homokos kitöltésben. A szálkőfal mellett felbontva még egy 3 m-es kuszoda következett. A járat végpontján található gömbfülkéből nagy terembe lehetett látni. A terem 8 m széles, 9 m hosszú és 6–10 m magas. A terem oldalfalában kb. 4 m magasságban szűk átszakadással kezdődő járat folytatódik. A kuszoda jellegű járat 15 m hosszú, a végponti kitöltés anyaga kvarchomok.
Az 1999. évi ''Pomázi Polgár''ban meg van említve, hogy a ''Pomázi Felső barlang'' 40 m mély és eddig két irányba ágazik el. A sziklafalban megkövesedett csontokat, hatalmas termeket fedeztek fel a kutatók, illetve olyan nyomokat, amelyek az ősi Dera-patak hordalékát viselik. A folyóiratban publikálva lett a barlang vázlatos hossz-szelvény térképe. A 2002-ben készült állapotfelvételi kéziratban arról van szó, hogy a 4820/71 barlangkataszteri számú ''Pomázi kőfejtő Felső-barlang'' másik neve ''5. sz. barlang''. Kőfejtés közben néhány üreg nyílt meg a pomázi kőfejtőben, pl. az a lösszel kitöltött üreg is, amit a kőbányászat befejezése után az Anubisz Barlangkutató Csoport 199?-ben kezdett el bontani. A legalsó létra alján lévő ragadós sárga agyagban ástak előre a kutatók egy kuszodányi járatot 1998-ban. A kitermelt anyagot zsákokból készített fal mögött halmozták fel. A bontáskor homok- és agyagrétegeket harántoltak. A feltáráskor használt műanyag edények és zsákok a hasadék szélén vannak elhelyezve. Ezeket néha egy-egy denevér is meglátogatja, amiről a penészes guanó-pöttyök árulkodnak. Itt 10,5 °C a hőmérséklet.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén lévő, Pilis hegységben elhelyezkedő, 4820/71 kataszteri számú ''Pomázi kőfejtő Felső-barlangja''.
| |||