„Elektroszmog” változatai közötti eltérés

==Árnyékolás fém vagy fém tartalmú textíliával==

Annak érdekében, hogy az elektroszmog hatása ellen megvédjék az emberi szervezetet, a textilipar speciális (fémbőlfémhuzalokból vagy fémszál-tartalmú fonalakból [[szövet (textilipar)|szövött]], [[kötés (textilipar)|kötött]] vagy [[fonatolás (textilipar)|fonatolt]]) [[kelme]]szerkezeteket fejlesztett ki, amelyek árnyékoló hatást fejtenek ki.<ref>{{cite web|url=http://www.lazarky.hu/08pub/111_2015_01_pdf/20_Elektroszmog.pdf|author=Lázár Károly|title=Elektroszmog ellen védő textíliák|accessdate=2015-2-25}}</ref> Ezek működése a [[Faraday-kalitka]] elvén alapul, amely szerint egy teljes mértékben elektromos vezető anyagból készült burkolat belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromágneses sugárzás. Az ilyen árnyékoló kelme anyaga vékony fémhuzal, fémmel bevont, vagy fémszálakat is tartalmazó – egyébként nem vezetőképes anyagú – [[fonal]]. Az ilyen burkolat árnyékoló képessége attól függ, hogy mennyire vezetőképes a burkolat anyaga, és hogy vannak-e rajta nyílások, ill. azok mekkorák a sugárzás hullámhosszához képest. A 800–3000 MHz tartományba eső sugárzások hullámhossza 10–37,5 cm közé esik. Egy ilyen sugárzás ellen védő árnyékoló burkolat akkor hatásos, ha rajta 1 cm-nél jóval kisebbek a nyílások.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Textilien und elektromagnetische Strahlung|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=3|pages=190, 192}}</ref>