Wikipédia

„Nemzeti Kulturális Alap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jav, de még van mit
kopipaszta beledolgozása a folyószövegme - ami a szócikkirő mesternek nem sikerült
6. sor:
|pozíciós térkép=Budapest VIII. kerülete
}}
A '''Nemzeti Kulturális Alap'''ot (rövidítve: "NKA") az 1993. évi XXIII. törvény hívta életre, eredetileg [[Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon|elkülönített állami pénzalap]] [[jogállás]]sal.
A '''Nemzeti Kulturális Alap'''ot (rövidítve: "NKA")a magyar Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvény hívta életre, eredetileg [[Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon|elkülönített állami pénzalap]] [[jogállás]]sal. Az Alap kezelését kezdetben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztálya látta el 1996. szeptember 30-ig. Ezt követően az Országgyűlés az 1996. évi XXIX. törvényben úgy rendelkezett, hogy az Alapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, nevezetesen a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezelje. Ezt a feladatát a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-ig látta el. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 1312/2016. (VI.13.) Korm. határozat értelmében ''' a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-én megszűnt'''. Jogutódja az [[Emberi Erőforrás Támogatáskezelő]] (továbbiakban: EMET) lett.<ref>https://nka.hu/emberi-eroforras-tamogataskezelo/ </ref>
 
== Története ==
Az 1993. évi törvény eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]]ként hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési önállóságát az [[elkülönített állami pénzalap]] státus, valamint a [[kulturális járulék]] bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státusát és [[Nemzeti Kulturális Alapprogram]] néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] fejezetének egyik alcímébe helyezte. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban váratlanul – a fentiekkel ellentétesen – pénzügytechnikai érvekre hivatkozva, megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap elkülönített állami pénzalap státusát, és Nemzeti Kulturális Alapprogram néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezte.<ref>{{Cite web |url=http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html |title=Archivált másolat |accessdate=2013-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130527085759/http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html |archivedate=2013-05-27 }}</ref> Az Országgyűlés 2006-ban úgy döntött, hogy az Alapprogram esetében az Alappá történő visszaalakulás indokolt.<br> 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg.▼
{{csonk-szakasz}}
 
▲Az 1993. évi törvény eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]]ként hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési önállóságát az [[elkülönített állami pénzalap]] státus, valamint a [[kulturális járulék]] bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának. Az alap kezelését a [[Művelődési és Közoktatási Minisztérium]] főosztálya látta el 1996-ig, amikor az [[Országgyűlés]] a minisztérium alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezelésére bízta.<ref name="NKA rólunk">{{Cite web |url=https://nka.hu/emberi-eroforras-tamogataskezelo/ |title=Emberi Erőforrás Támogatáskezelő |accessdate=2021-01-30 |date=2020-10-06 |publisher=Nemzeti Kulturális Alap}}</ref> Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státusát és [[Nemzeti Kulturális Alapprogram]] néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] fejezetének egyik alcímébe helyezte. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban váratlanul – a fentiekkel ellentétesen – pénzügytechnikai érvekre hivatkozva, megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap elkülönített állami pénzalap státusát, és Nemzeti Kulturális Alapprogram néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezte.<ref>{{Cite web |url=http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html |title=Archivált másolat |accessdate=2013-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130527085759/http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html |archivedate=2013-05-27 }}</ref> Az Országgyűlés 2006-ban úgy döntött, hogy az Alapprogram esetében az Alappá történő visszaalakulás indokolt.<br> 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg.
 
2016-ban, a minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata során a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságát december 31-i dátummal megszűntették, [[jogutódlás|jogutódjaként]] az [[Emberi Erőforrás Támogatáskezelő]]t jelölték ki.<ref name="NKA rólunk" />
 
== Célja ==
* Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása.
* Az Alap támogatja:
-** a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozását, megőrzését, valamint hazai és határon túli terjesztését;
-** a kulturális ágazatot érintő évfordulókat, fesztiválokat, hazai és külföldi rendezvényeket;
-** a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítását, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételt;
-** a művészeti alkotások új irányzatainak kialakítását, új kulturális kezdeményezéseket, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokkal, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységeket;
-** a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységeket, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazását, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulást;
-** a nemzetközi tagdíjak megfizetését.
 
== A kulturális járulék ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Kulturális_Alap”