„Babiloni fogság” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva indulatos írásjelek Vizuális szerkesztés |
Visszavontam 2A02:AB88:59C6:1B80:9CAF:8FCD:121D:9BB6 (vita) szerkesztését (oldid: 23523648) minek ez a sok kérdőjel? Címke: Visszavonás |
||
1. sor:
{{
A '''babiloni fogság''' vagy '''babiloni száműzetés''' a [[A zsidók története a történelmi Izrael területén|zsidó történelemnek]] az a szakasza, volt amikor a [[Júdai Királyság|júdai királyságból]] [[II. Nabú-kudurri-uszur|Nabukodonozor]] a zsidókat [[Babilon]]ba hurcoltatta. A [[I. e. 597|Kr. e. 597]]-es [[Jeruzsálem ostroma (Kr. e. 597.)|elhurcoltatással]] kezdődött, amikor a királyi udvart, más előkelőket és mesterembereket és Judea lakosságának egy jelentékeny részét, mintegy tízezer embert toloncoltak át,<ref name="Biblical World 1999. pg 350">The Oxford History of the Biblical World, ed. by Michael D Coogan. Pub. by Oxford University Press, 1999. pg 350</ref> és Jeruzsálem [[I. e. 587]]-ben történt eleste és a [[Salamon temploma|Templom]] lerombolása után folytatódott.<ref>{{bibleverse||Jeremiah|52:28-30|HE}}</ref>
A [[babiloni krónika]] szerint Nabukodonozor Kr. e. 599-ben vette ostrom alá [[Jeruzsálem]]et.<ref>No 24 WA21946, The Babylonian Chronicles, The British Museum</ref><ref>Geoffrey Wigoder, ''The Illustrated Dictionary & Concordance of the Bible'' Pub. by Sterling Publishing Company, Inc. (2006)</ref> Az ostrom alatt, [[I. e. 598]]-ban meghalt [[Júdea]] királya, [[Jójákim júdai király|Jójákim]],<ref>Dan Cohn-Sherbok, ''The Hebrew Bible'', Continuum International, 1996, page x. {{ISBN|0-304-33703-X}}</ref> és fia,
Nabukodonozor
A déli Júdea zsidó lakóit az 598-597-ben, illetve 587-586-ban történt hódítások során kényszerítették száműzetésbe. A történészek egyetértenek, hogy a deportálásokra több hullámban került sor, nem az összes zsidó hagyta el Júdeát, és voltak olyan zsidók, akik végül
A fogság alatt a nép nagy része, különösen az előkelők, beleélték magukat a babiloni viszonyokba, elsajátították az ottani szokásokat, s így részben beolvadtak a pogányok közé. Néhányan magas ranghoz és nagy gazdagságra jutottak. Volt azonban egy töredék, amely a próféták tanításának megfelelően az Isten büntetését látta a nagy nemzeti csapásban és buzgón várta a visszatérést az ősi földre.<ref>http://www.kislexikon.hu/babiloni_fogsag.html {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref>
A száműzetés akkor ért véget, amikor [[I. e. 538]]-ban a babiloni birodalmat megdöntötte a perzsa [[II. Kurus perzsa király|Kurus]] (görög Kürosz, a Bibliában Cirrusz), aki engedélyt adott a zsidóknak, hogy visszatérjenek a zsidó [[Yehud
A fogság, a visszatérés és a [[jeruzsálemi templom]] újjáépítése a zsidó történelem és a [[Zsidó vallás|judaizmus]] legfontosabb eseményei közé tartoznak és jelentős hatást gyakoroltak a zsidó kultúra és hagyományok fejlődésére.
17. sor:
== Jelképe ==
„A zsidó gondolkodásban, már két és fél évezrede ''babiloni fogság'': más népek között élni idegenként.”<ref>[[Komoróczy Géza]] 233. o.</ref> - Kényszerű próba, lehetőség megtisztulni. A türelmes érdemesül a megváltásra.<ref>VII,1,Jehuda Ibn Tibbon héber szövege szerint [[Komoróczy Géza]] 233. o.</ref> A fogság héberül =
==
1894-ben [[Nippur]]ban találták a Murasu bankárság közel 1000 okmányát. A cég babiloni, de alkalmazottai, üzletfelei közt zsidó is van. Harmadfélezer névből mintegy 100 zsidó név, az alija, erecbe költözés után, 100-150 évvel. A személynév gyakran - a szülők elköteleződése. A [[JHVH|Jahve]] és az Él istennév ekkorra egyenértékű. A zsidó-arány Nippurban 2,5-3%. Ide telepítették a legtöbb foglyot. Aki akart, visszament, a maradvány zsidó maradt, a maga módján.<ref>[[Komoróczy Géza]] 253-255. o.</ref>
|