„Albán nemzetgyűlés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
Kép cseréje archívra
51. sor:
 
=== Albán Köztársaság (1925–1928) ===
[[Fájl:PuppetNdërtesa Theatere 2Parlamentit të Parë Shqiptar.jpg|bélyeg|jobbra|250px|Az albán nemzetgyűlés 1925 és 1944 közötti székhelye (ma a tiranai Bábszínháznak adBábszínház otthontépülete)]]
 
[[I. Zogu albán király|Amet Zogu]] köztársasági elnöki beiktatását követően, 1925. március 2-án fogadták el Albánia köztársasági alkotmányát. Ennek értelmében a korábbi nemzetgyűlés helyét kétkamarás törvényhozás váltotta fel. Az alsóház az 57 képviselői hellyel rendelkező Képviselőház (albán ''Dhoma e Deputetvet'') volt, amelynek tagjai négyévente megrendezett közvetett választás, kétfordulós elektori rendszer útján nyerték el képviselői széküket.{{refhely|Pearson 2004|:244., 291.;|Jacques 2009|:382.;|Fischer 2012|:78.;|Zavalani 2015|:195.}} A felsőház szerepét a 18 tagú Szenátus (albán ''Senati'') töltötte be, amelynek tizenkét tagja szintén választás útján nyerte el mandátumát, hatot pedig a köztársasági elnök nevezett ki. A szenátorok mandátuma a képviselőkétől eltérően hat évre szólt, feladatuk a Képviselőház által hozott törvények felülvizsgálata, jóváhagyása vagy megvétózása volt. A Szenátus elnöke egyúttal a köztársaság alelnöke is volt, a köztársasági elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ő látta el az államfői feladatokat.{{refhely|Réti 2000|:51.;|Pearson 2004|:244.;|Jacques 2009|:382.;|Fischer 2012|:78.;|Zavalani 2015|:195.}} A köztársasági alkotmány ugyanakkor rendkívül erős elnöki kormányzást biztosított Zogu számára, gyakorlatilag indoklás nélkül megvétózhatott bármilyen, a Képviselőház és a Szenátus jóváhagyását is elnyert törvényt, feloszlathatta a nemzetgyűlést és új választást is kiírhatott.{{refhely|Jelavich 1996|:II/162.;|Réti 2000|:59.;|Pearson 2004|:244.;|Fischer 2012|:78–79.;|Zavalani 2015|:195. • Vö.|Réti 2000|:52–53.}} Az új alkotmány rendelkezései értelmében 1925. április 19-én tartották meg a nemzetgyűlési választást, de ezen – az alkotmányt megsértve – csak a képviselőházi küldöttekre lehetett szavazni, a Szenátus tizenkét tagját a Képviselőház küldöttei választották meg.{{refhely|Pearson 2004|:247.}} A köztársasági nemzetgyűlés mindkét háza 1928. június 7-én feloszlatta magát, és kiírták a választást egy alkotmányozó nemzetgyűlés felállítására, amelynek feladata az uralkodói ambíciókat dédelgető Zogu királlyá választásának előkészítése és levezénylése volt.{{refhely|Jelavich 1996|:II/163.;|Pearson 2004|:289.}}