Wikipédia

„Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
botok
17 462 szerkesztés
a A régi és az új Erzsébet híd cikkeinek szétválasztása, replaced: [[Erzsébet híd (Budapest) → [[Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) (2)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 910 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
A '''Kossuth Lajos utca''' [[Budapest]] egyik legforgalmasabb [[sugárút]]ja, az [[Budapest V. kerülete|V. kerületben]] található. A [[Ferenciek tere|Ferenciek terét]] köti össze az [[Kiskörút]]tal ([[Astoria (csomópont)|Astoria]]), ami egyben a kerület határa is. Névadója [[Kossuth Lajos]] magyar politikus, egykori [[kormányzó]].
 
Az utca bevezető útja az [[Erzsébet híd (Budapest, 1964)|Erzsébet híd]] és a [[Ferenciek tere]] között a [[Szabad sajtó útútja]].
 
==Története==
Egykor a mai Astoriánál állt a [[Pest városfalai és városárka|pesti városfal]] úgynevezett [[Hatvani kapu (Pest)|Hatvani kapu]]ja, azaz a [[Pest (történelmi település)|Pest várost]] [[Hatvan]]nal összekötő országút kezdete (a mai [[Rákóczi út]]-[[Kerepesi út]]-stb.) Ennek város(fal)on belüli részét egykor Hatvani útnak hívták.
 
[[1537]] körül írtak róla először, ekkor kapta a ''Szent Péter utca'' nevet ([[Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest)|a ferences Szent Péter-templomról]]). A török idők alatt, [[1574]]-től ''Hatvani utca'', majd [[1758]]-tól ''Agria Gasse'' (Egri utca), [[1874]]-től pedig újra Hatvani utca lett. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc ]] alatt a Szabad sajtó út névvel illették, utalva a Landerer és Heckenast nyomdára.
 
Az út egykor szerencsétlen vonalvezetése évszázadokig volt témája az erre érzékenyeknek; fontossága ellenére a középkori építkezési szokások miatt korántsem volt olyan egyenes, illetve széles, mint ma. Keleti végét a Hatvani kapu zárta le, amelyet csak [[1808]]-ban bontottak el, míg nyugati, Duna felőli vége kétfelé ágazott; az egyik ág az [[1760-as évek]]től a [[Sebestyén utca]], a másik ág [[1784]]-től a [[Kígyó utca]] nevet viselte (a sarkán ma is álló [[Kígyó Patika|Kígyó Patikáról]]).
 
Az [[1893]]. évi XIV. törvénycikk határozott a [[Szabadság híd|Ferenc József]] és az [[Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)|Erzsébet híd]] megépítéséről, amihez kapcsoltan az akkor még „Hatvani utcza” átépítéséről, kiszélesítéséről is döntöttek. A [[Kossuth Lajos]] halála után alig négy nappal, [[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] a szabadságharcos tiszteletére átnevezett utca aztán az Erzsébet híd építésével párhuzamban nyerte el mai szélességét, vonalvezetését és kialakítását, számos épület lerombolása árán (pl. az egykor híres [[Kígyó Patika|Kígyó Patikának]] is új épületbe kellett költöznie). A Kígyó és a Sebestyén utcákat is ekkor számolták fel és „egyesítették” a mai utcává. A híd és a [[Ferenciek tere]] (akkoriban Kígyó tér) közti szakasz Eskü utca volt korábban is, ennek nevét ekkor meghagyták, csak egy későbbi korban lett Szabad sajtó út, Budapest legrövidebb sugárútja.
 
Budapest második legrövidebb sugárútjaként a Kossuth Lajos utca logikailag szorosan összefügg előbbivel, ahogy a Rákóczi és a [[Kerepesi út]]tal, tágabb értelemben pedig utóbbi folytatásaival is, mivel így egyben a mai [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] fővárosi szakaszai.
 
== Források ==
*[https://web.archive.org/web/20110820071630/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6497 1894. évi XIV törvénycikk] „a fő- és székvárosban két állami Duna-hid épitéséről”
* Budapest enciklopédia. Corvina, 1981 {{ISBN|963-13-1248-8}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos_utca_(Budapest,_V._kerület)”