„Wesselényi-összeesküvés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Wesselényi Ferenc Cromer.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc nádor]]]]
A '''Wesselényi-összeesküvés''' vagy '''Wesselényi-szervezkedés''' (horvát nyelvterületen: '''Zrínyi–Frangepán összeesküvés''') a [[17. század]] közepén szerveződött főnemesi [[összeesküvés|konspiráció]] volt [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] király ellen, amelyben a [[Magyar Királyság]] legtekintélyesebb, addig udvarhű, zömmel [[Római katolikus egyház|katolikus]] családjainak neves tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a [[Habsburg-család|Habsburg]]-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezű törökellenes politikájából.
25 ⟶ 24 sor:
Értekezleteket tartottak a [[Stubnyafürdő]]n, utóbb [[Sárospatak]]on és [[Munkács]]on. A főnemesek köreiben és külföldön az összeesküvők költségén Habsburg-ellenes, felkelésre buzdító röpiratok jelentek meg ''(Oktatás elmélkedésre,'' Nádasdy ''Oráció''ja). [[1668]]-ra érett meg a konkrét felkelési terv, ebben az évben azonban véget ért a [[devolúciós háború|spanyol–francia „devolúciós” háború]], Franciaország kiegyezett Lipóttal [[Dél-Németalföld]] ügyében, így XIV. Lajos végleg kihátrált a magyar főnemesi ellenállók mögül. A lengyelországi terveket sem sikerült valóra váltani.
1667. [[március 23.|március 23-án]] Wesselényi is elhunyt. A nádori méltóságra pályázó Nádasdy Ferenc az [[Udvari Haditanács]]ban hírt adott egy bizonyos felső-magyarországi szervezkedésről. Még ebben az évben hír érkezett Nicasius Panajottitól, a [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]] főtolmácsától, miszerint az erdélyiek hasonló ügyben puhatolóztak a [[török porta|Magas Portánál]]. Ezután az összeesküvést gyakorlatilag maguk a konspirátorok göngyölítették fel. 1668-ban az egyik köznemesi vezető, Bory Mihály vallott be mindent Wesselényi özvegye, [[Széchy Mária]] megbízásából [[Johann von Rottal]] titkos tanácsosnak. Ez utóbbi felkereste Zrínyi Pétert is, akinek kegyelmet ígért beismerés esetén. A Nádasdyval szemben ellenséges bán [[1669]]. [[június 21.|június 21
== Az udvar kezében ==
31 ⟶ 30 sor:
Bécs ezután már az érintettek minden lépését szemmel tartotta, és felkészült minden eshetőségre. A konspirátorok ugyanis Lipót kegyességén felbuzdulva [[1670]]-ben folytatták addigi tevékenységüket. A kormányzatot sem Zrínyi a [[török porta|porta]] által végül elutasított török szövetségi terve, sem a [[horvátország]]i felkelés nem érte váratlanul. Ez utóbbit a szervezkedést felújító arisztokraták összekötötték volna egy felső-magyarországi lázadással, azonban Zrínyi [[március 20.|március 20-án]] írt hadba hívó levele csak [[április 9.|április 9-én]] jutott veje, [[I. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] kezébe. Ő már hiába hívott össze [[Sárospatak]]on gyűlést, fogatta el [[Ernst Rüdiger von Starhemberg|Rüdiger von Starhemberg]] grófot, [[Tokaj]] császári várkapitányát, és robbantott ki felkelést: a horvátországi zendülést a hatalmas túlerőben levő császáriak hamarosan elfojtották. [[április 13.|Április 13-án]] Zrínyi és Frangepán elhagyta [[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyát]], és a király ismételt kegyében bízva Bécsbe utaztak.
[[Wenzel Eusebius Lobkowitz|Lobkowitz]] kancellár először vendégként fogadta a két főnemest, és Zrínyivel levelet íratott Rákóczinak, hogy fejezze be a lázadást. A
== Megtorlás ==
39 ⟶ 38 sor:
Miután a harc elcsendesedett, a kormányzat levetette a látszólagos jóindulat álcáját. Az összeesküvőket őrizetbe vették, elzárták egymástól és a külvilágtól.
A megtorláshoz Lipót emberei mind az [[Oszmán Birodalom]], mind Franciaország, mind az Erdélyi Fejedelemség garanciáit megszerezték. Mivel Rákóczi elérhetetlen volt, róla édesanyja, [[Báthory Zsófia]] külön megegyezhetett az udvarral: fiát hatalmas pénzösszeg fejében, a [[katolicizmus]] támogatásával szerzett érdemeire való tekintettel felmentették ([[1670]]. [[június 20.]]).
[[június 26.|Június 26-án]] már meg is kezdődött a fő résztvevők kihallgatása. Zrínyihez és Frangepánhoz hamarosan a [[lőcse]]i nyomozati anyag alapján [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] letartóztatott Nádasdy is csatlakozott a fővádlottak padján. Sorsuk már a Titkos Tanács [[augusztus 25.|augusztus 25]]–[[augusztus 29.|29.]] között tartott tanácskozáson eldőlt, itt [[Johann Paul Hocher]] udvari kancellár, [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]], [[Wenzel Eusebius Lobkowitz|Lobkowitz]], valamint Johann Adolf von Schwarzenberg fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett.<ref>''„A magyar törvények alkalmazásától, melyek magyar hatóságot szabtak meg, eltekintettek, s a három vádlottat, Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt császári, csupa németekből álló törvényszék elé állították.” Szekfű Gyula: A magyar történet. A bécsi abszolutizmus útján
Az áprilisi perek folyamán Zrínyi végig tagadott, hasonlóan Frangepánhoz. Nádasdy volt az egyetlen, aki képes volt logikusan érvelve védekezni, azonban ez sem menthette meg: [[1671]]. [[április 30.|április 30-án]] kivégezték őket: Zrínyit és Frangepánt [[Bécsújhely]]en, Nádasdyt Bécsben. Vagyonukat a császári kincstár javára konfiskálták.
47 ⟶ 46 sor:
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 259.jpg|bélyegkép|[[Johann von Rottal]] gróf, királyi biztos]]
[[Kép:Sporck, Johann.jpeg|bélyegkép|balra|[[Johann von Sporck]] tábornok]]
Magyarországon [[Johann von Sporck]] tábornok vezetésével megkezdődött a lefogottak birtokainak megszállása és a többi résztvevő felkutatása, majd
A bizottság egyetlen baklövése az volt, hogy az ifjú [[Thököly Imre]] kicsúszott a markából – igaz, az [[Árva vára|Árva várát]] és [[Árvaváralja|Árvaváralját]] haláláig védelmező Thököly István vagyonát sikerült megtalálnia, és Rákócziból ismét sikerült kétszázezer forintot kipréselnie.
53 ⟶ 52 sor:
[[1671]]. [[január 3.|január 3-án]] [[Pozsony]]ban is felállt egy másik ''iudicium delegatum'' Rottal gróf elnökletével. Ennek [[alkotmány]]os jogállását már igyekeztek megőrizni, ezért magyar közjogi méltóságok is helyet foglaltak benne. Zrínyiékkel egy napon végezték ki Bónis Ferencet, a felkelés egyik résztvevőjét [[Pozsony]]ban.
Összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el a folytatódó perek során, és a Wesselényi Ferenc halála óta üresedésben lévő
==Jegyzetek==
| |||