„Sárköz (néprajzi táj)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
Visszavontam az utolsó változtatást (195.199.248.152), visszaállítva TurkászBot szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
13. sor:
[[Kép:Őcsényireftemp.jpg|Az őcsényi ref. templom egy korabeli fényképen|thumb|right|200 px]]
A '''Sárköz''' vagy '''Tolna megyei Sárköz''', mint [[néprajz]]i kistáj a magyar néprajztudományban többnyire [[Alsónyék]], [[Decs]], [[Őcsény]] és [[Sárpilis]] községek területét jelenti. A táj némely szerzőnél [[Báta|Bátával]], az itt élő református lakossággal is kiegészül, másoknál egész Bátával. A tájnév előfordul a “Tolna megyei” jelzővel és anélkül egyaránt.<ref>A korábbi irodalomban, a népi szóhasználatban és a történeti forrásokban Kalocsa városa Duna bal parti környékét is Sárköznek nevezték (Kalocsai Sárköz). A két táj [[Bogyiszló]] és [[Szeremle]] térségében érintkezik egymással. A szabályozott medrű Duna folyik köztük. (Lásd: Balázs Kovács Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17-20. században, Szekszárd, 2006. szerk. Gaál Attila, pp. 171-176.</ref>
A [[földrajz]]i értelemben vett [[Sárköz]] a néprajzi tájnál nagyobb területet jelöl. A ''Sárköz'' név a néprajzi szerzők többsége számára a két világháború között, a [[20. század]]ban szűkült le a Tolna megyei nevezetes négy falura. Ennek hatására a ''Sárköz'' szó jelentésének térbeli leszűkülése nemcsak a tudományban következett be, hanem a közvélemény tudatában is. Ehhez nagymértékben hozzájárult az [[egykézés|egyke]] fölfedezése, nemzeti üggyé válása, az írók, szociográfusok, újságírók nagy hírverése a Tolna megyei Sárköz körül.
| |||