A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a római korban is lakott volt. Itt haladt át a Jaderból (Zára) Burnumba vezető római út. A falutól 1 km-re délre az ókori út feletti magaslaton találhatók e vidék legjelentősebb ókori erődített településének Asseriának romjai. Asseriát még a rómaiak előtt az [[illírek]] egyik törzse a liburnok építették az [[i. e. 4. század|i. e. 4.]] vagy az [[i. e. 5. század|5. század]]ban. A [[rómaiak]] az [[i. e. 2. század]] közepén szállták meg ezt a vidéket és az itt talált erődített településeket átvéve tovább erősítették. Asseria fejlettsége a legjelentősebb római városokéval vetekedett. Központját a fórum képezte, ahol a középületek álltak, és az itt élt mintegy két-háromezer lakos kényelmét vízvezeték szolgálta. Asseria a birodalom bukása után is lakott maradt. Utolsó építményei a [[6. század]]ban épültek. A folyamatos hitéletet az ókortól máig fennmaradt kis Szentlélek templom igazolja. A török kiűzése után a [[17. század]] végén horvát lakosság telepedett le a területén, akik a templomot is újjáépítették. A falu [[1797]]-ig a [[Velencei Köztársaság]] része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a [[Campo Formió-i béke|campo formiói béke]] értelmében osztrák csapatok szállták meg. [[1806]]-ban a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]] alapján a [[Első Francia Császárság|Francia Császárság]] [[Illír tartományok|Illír Tartományának]] része lett. [[1815]]-ben a [[bécsi kongresszus]] újra [[Habsburg Birodalom|Ausztriának]] adta, amely a [[Dalmát Királyság (1815-19181815–1918)|Dalmát Királyság]] részeként [[Zára|Zárából]] igazgatta [[1918]]-ig. A településnek [[1857]]-ben 102, [[1910]]-ben 94 lakosa volt. Az [[első világháború]] után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszláv Királyság|Jugoszlávia]] része lett. A [[második világháború]] idején [[1941]]-ben a szomszédos településekkel együtt [[Olasz Királyság|Olaszország]] fennhatósága alá került. Az [[1943]]. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra [[Jugoszlávia]] része lett. [[1991]]-ben lakosságának 99 százaléka horvát nemzetiségű volt. Még ez évben szerb szabadcsapatok és a JNA katonái szállták meg, katolikus templomát lerombolták. Lakossága elmenekült. [[1995]] augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. A háború után lakói nagyrészt visszatértek, templomukat újjáépítették. [[2011]]-ben 87 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
