Wikipédia

„Ukrajna budapesti nagykövetsége” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
8. sor:
Az első világháború végétől Ukrajna négy éven át folytatott fegyveres küzdelmet a függetlenségéért. Ezidő alatt, 1917-ben létrehozták az [[Külügyminisztérium (Ukrajna)|ukrán Külügyminisztériumot]], és kialakították az ukrán diplomáciai hálózatot. Követségeket a jelentősebb európai birodalmaknál hoztak létre - ([[Weimari köztársaság]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Oszmán Birodalom]], [[Bulgária]]) -,<ref>{{CitWeb |url=https://romania.mfa.gov.ua/ua/page/open/id/5156 |nyelvkód=uk |cím=Цього року виповнюється 100 років від початку Української революції 1917–1921 років – одного із найважливіших і найскладніших періодів в історії українського народу. |év=2017 |oldal= |elér=2020-01-22 |weblap=[[Ukrajna bukaresti nagykövetsége]] |archívdátum=2019-12-02 |archívurl=https://web.archive.org/web/20191202200829/https://romania.mfa.gov.ua/ua/page/open/id/5156 }}</ref> más országokban - köztük Magyarországon is - képviselet működött követ nélkül.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Egyéb diplomáciai képviseletek - Ukrajna |alcím= |periodika=[[Külügyi Közlöny]] |év=1922 |hónap=10 |nap=10 |oldal=151 |évfolyam= |szám=17 }}</ref> A budapesti képviselet személyzetében sok katonatiszt volt, hiszen szerepük is elsődlegesen a háború utáni időszak teendőiben volt, ami a magyar területeken rekedt ukrán származású hadifoglyok hazautazásának megszervezése volt. Mivel Ukrajna területén lengyel, szovjet, fehér és ukrán csapatok is harcoltak, ezért a fiatal állam közigazgatási felosztásának változása is befolyásolta az ukrán képviselet hatáskörét: egy időben külön missziója volt az [[Ukrán Népköztársaság]]nak és külön [[Nyugat-Ukrán Népköztársaság|Nyugat-Ukrajnának]].<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A budapesti ukrán követség |alcím= |periodika=[[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|Pesti Hírlap]] |év=1919 |hónap=05 |nap=10 |oldal=7 |évfolyam=41 |szám=110 }}</ref> A budapesti képviselet működéséről 1925-ig maradtak fenn adatok - az utolsó években már bizonyára [[Szovjet-Oroszország]] fennhatósága alatt működött a csak ukránok ügyeivel foglalkozó misszió.
 
[[A Szovjetunió felbomlása]] után, a függetlenné vált [[Ukrajna]] a világon az első nagykövetségét Budapesten nyitotta 1992. március 26-án -– akkor még a Nógrádi utca 8. szám alatt. A megnyitón [[Borisz Ivanovics Taraszjuk]] Ukrajna első külügyminisztere is jelen volt, az első ügyvivő, majd később nagykövet pedig [[Dmitro Ivanovics Tkacs|Dmitro Tkacs]] lett.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Ukrán zászló a Szabadság-hegyen |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1992 |hónap=03 |nap=27 |oldal=1 |évfolyam=50 |szám=74 }}</ref> A nagykövetség a 2000-es évek elején néhány évig a Stefánia úton működött, majd 2006-tól<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Ukrán voksolás Magyarországon |alcím= |periodika=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] |év=2006 |hónap=03 |nap=21 |oldal=10 |évfolyam=69 |szám=78 }}</ref> már bizonyosan az Istenhegyi úti, 1997-ben épült<ref>Az ingatlant eladásra kínáló hirdetés: {{CitPer|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1998_06/?query=%22Istenhegyi%20%C3%BAt%2084%2FB%22&pg=600&layout=s |cím=Budapest |misc=fizetős hozzáférés |periodika=[[Népszabadság]] |év=1998 |hónap=06 |nap=26 |oldal=17 |évfolyam=56 |szám=148 }}</ref> ingatlanban működik.
 
Ukrajna másik magyarországi képviselete a [[Ukrajna nyíregyházi főkonzulátusa|nyíregyházi főkonzulátus]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna_budapesti_nagykövetsége”