„II. Balduin jeruzsálemi király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Származása és ifjúkora: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Botgazd%C3%A1k_%C3%BCzen%C5%91fala/Arch%C3%ADv_38#Charles_Cawley AWB
48. sor:
### I. Hugó retheli gróf ∞ Mélisente de Montlhéry
#### II. Balduin</ref>
Más feltételezések szerint III. Manassé felesége [[Judit lotaringiai hercegnő]] volt, [[III. Gottfried alsó-lotaringiai herceg]] és Doda lánya, aki egyben Ida lotaringiai hercegnő, [[II. Euszták boulogne-i gróf]] feleségének nővére volt.<ref group=m>A ''Li Estoire de Jerusalem et d'Antioche'' kommentárjai nevezték meg Manassé feleségét mint Gottfried egyik lányát. Li Estoire de Jerusalem et d'Antioche XII, p. 631 footnote j. Idézi: CrawleyCawley: [http://fmg.ac/Projects/MedLands/CHAMPAGNE%20NOBILITY.htm#_Toc263919936 Medieval Lands]</ref> Amennyiben ez helytálló, akkor magyarázatot ad I. Balduin jeruzsálemi király és II. Balduin között fennálló szoros kapcsolatra.<ref group=m>További dokumentumok is alátámasztják ezt a feltételezést: 1055-ben Gottfried herceg és felesége jóváhagyta egy verduni templom előjogait és az oklevélen III. Manasses is szerepel, mint tanú. Manasses és Judit házassága nélkül nehéz lenne megmagyarázni Manasses jelenlétét egy ilyen dokumentumban. Verdun Sainte-Vanne, 1902, LIV, p. 77. Idézi: CrawleyCawley</ref>
 
[[1096]]-ban, az [[keresztes háborúk|első keresztes hadjárat]] meghirdetése után Baudouin de Bourcq csatlakozott a Szentföldre tartó seregekhez, hátrahagyva családját. A csapatokat unokatestvérei, Bouillon Gottfried, II. Euszták boulogne-i gróf és Baudouin de Boulogne vezették [[Konstantinápoly|Bizáncig]], ahonnét is az előzetes tervek szerint a többi keresztessel egyesülve kellett volna továbbvonulniuk a Szentföldre. [[I. Alexiosz bizánci császár]] – ámbár maga kérte a pápa segítségét az előretörő muszlimok ellen – többször is kénytelen volt saját csapatait küldeni a keresztesek fosztogatásainak féken tartására. A keresztes vezetők és a császár közötti súrlódásokat nem egyszer Baudouin de Bourcq simította el tárgyalások útján.<ref>Runciman. 123. oldal</ref> A keresztesek több hónapnyi bizánci állomásozás után tovahaladtak úti céljuk felé. Miután megérkeztek [[Kahramanmaraş (település)|Marasba]], a sereg kettévált: a fősereg Bouillon Gottfried irányítása alatt [[Jeruzsálem]] felé menetelt, [[Tankréd galileai fejedelem|Tancrède de Hauteville]] és Baudouin de Boulogne egy saját állam megalapításának reményében pedig külön csapatokkal vonult keletre. Bauduoin de Bourcq unokatestvérével tartott [[Şanlıurfa (település)|Edessza]] városába. Itt [[1098]] márciusában Baudouin de Boulogne létrehozta az első keresztes államot Edesszai Grófság néven, amelynek ő lett az uralkodója. Unokatestvérét elhagyván Baudouin de Bourcq belépett [[I. Bohemund antiókhiai fejedelem|Bohemund tarantói herceg]] és utóbb antiókhiai fejedelem szolgálatába, hogy Edessza és a második keresztes államként alapított [[Antiókhia]] között mint nagykövet működjék. Baudouin de Bourcq jelentős szerepet töltött be az antiókhiai államban és a diplomáciai életben egyaránt. [[1100]]-ban az antiókhiai fejedelem a danismend törökök fogságába esett; ekkor nagyon rövid időre Baudouin de Bourcq lett a fejedelemség régense.