„Maghasadás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.224.59.119 (vita) szerkesztéséről Szaszicska szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
10. sor:
=== Mechanizmus ===
 
Maghasadás – mint a radioaktív bomlás egyik fajtája – neutronbefogás nélkül is végbemehet. A hasadásnak ez a típusa, a '''[[Spontán maghasadás|spontán hasadás]] –''' néhány nagyon nehéz [[nuklid|'''nuklid''']] kivételével – ritkán fordul elő. A nukleáris eszközökben (atomreaktor, atombomba) az összes maghasadás indukált hasadás – egyfajta ''nukleáris reakció'' – eredményeként jön létre. A neutronindukált hasadás bevezető lépéseként az atommag elnyel egy neutront, miáltal az adott elem eggyel nagyobb tömegszámú [[izotóp]]ja jön létre erősen gerjesztett állapotban, mely két kisebb részre hasadva szabadul meg fölös energiájától, miközben néhány neutron is „elpárolog”. A neutronindukált hasadás sebessége a neutronok energiájától és elérhetőségétől függ, ellentétben a spontán hasadással, mely a radioaktív bomlásokra jellemző exponenciális törvény szerint zajlik, állandó [[felezési idő]]vel.
 
A neutronindukált hasadás jellemző vonása más magreakciókkal szemben, hogy a nukleáris láncreakción keresztül gyorsítható és esetenként szabályozható. Egy ilyen reakcióban az egyes hasadási események során keletkezett szabad neutronok további maghasadást idézhetnek elő, ami több neutron keletkezését, és ezáltal még több maghasadást okozhat.