„Felületi feszültség” változatai közötti eltérés

A vékony csövekben (''hajszálcsövekben'', latin eredetű kifejezéssel ''kapillárisokban'') a folyadékok nem követik a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítő folyadék szintje magasabb, a nem nedvesítő folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületű edényben. Az előbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek, nevezzük.az Üvegegész kapillárisbanjelenségkört kapillárispedig emelkedést[[hajszálcsövesség]]nek (''kapillaritásnak'') nevezzük. mutatÜvegcsőben például a [[víz]], és kapilláris süllyedéstemelkedését, illetve a [[higany]] kapilláris süllyedését lehet megfigyelni. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerő, mint az azonosa folyadék molekulákmolekulái között. A nedvesítési peremszög ilyenkor ''Θ'' < 90°. Ha ezeka azfolyadék erőkés kisebbek,a vagyisszilárd aanyag folyadékrészecskéi ésközött kisebb a szilárdvonzóerő, részecskékmint taszítjáka egymástfolyadék molekulái között, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög ebben az esetben ''Θ'' > 90°.

A mellékelt ábra segítségévelalapján kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha például a nedvesítő folyadék a csőben ''h'' magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlopfolyadékoszlopra súlyaható nehézségi erő (''F''_gneh) miatt egy lefelé ható erő működik, amelynek nagysága a folyadékoszlop súlyával egyenlő:

:<math>F_\mathrm g{neh} = r^2 \pi \rho gh \ .</math>