„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Nem lehet ilyen következtetéseket levonni. Hun és magyar szokás egyértelműen az volt minden korban, hogy a fejedelmet és a királyt VÁLASZTOTTÁK, mégpedig származása és alkalmassáh szerint. Az Árpádok hatalma nem csökkent soha, hiszen a Vérszerződés ezt kikötötte. Fajsz UTÁN erős koncentrálódásnak indult a hatalombirtoklás, ld. István királlyá választása/koronázása... Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 31.46.244.33 (vita) szerkesztését (oldid: 23676026) a hun szokásoknak az égvilágon semmi relevanciája ebben a kérdésben Címke: Visszavonás |
||
36. sor:
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Kónsztantinosz]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi ''(Fajsz)'' létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. {{forr|Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később "király" lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.}}
Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, más meggondolásból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor [[Tarhacsi|Tarkacsu]] örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága. Ha feltesszük, hogy a történész császár Árpád-fiakról közölt névsora egyben születési sorrendet is jelent, akkor valóban a Jutocsa ágából származó Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következni.
Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.
[[Fájl:Fajsz Fajsz.jpg|262px|bélyegkép|jobb|A fejedelem domborműve a [[Bács-Kiskun megye]]i [[Fajsz (Bács-Kiskun megye)|Fajszon]]]]
== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
| |||