„Geotermikus gradiens” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: pt |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
7. sor:
== Meghatározás ==
A mélység felé haladva változik, nő a [[hőmérséklet]]. A [[hőmérséklet]]-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke
A [[Nápoly]] melletti [[Tűzhányó|vulkán]], a [[Vezúv]] környékén ez az érték kb. 14 K/100 m. Az átlagosnál gyorsabban növekszik a hőmérséklet pl. [[Budapest]]en, a budai [[hévforrás]]ok vonalában is (6-8 K/100 m).
Amit a [[Föld]] felszínétől számítva hőmérséklet-növekedésnek értelmezünk, valójában pontosan fordított folyamat: a Föld belsejéből érkező hő fokozatos csökkenése [[bolygó]]nk felszíne felé közeledve. Jelenlegi ismeretek szerint a belső hő egy nagyon korai, mintegy 4,5 milliárd éve bekövetkező kozmikus ütközés mozgási energiájának maradványa, ami megolvasztotta a fiatal Földet, majd e belső hőmérsékletet [[radioaktivitás|radioaktív]]
[[Magyarország]]on a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 K/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a [[földkéreg]] vékonyabb a világátlagnál. Mindössze 24–26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest. Így a forró magma a felszínhez közelebb van, és jó hőszigetelő üledékek ([[agyag]]ok, [[homok]]ok) töltik ki a medencét. A magas geotermikus gradiens a [[pliocén]] során kialakuló köpenydiapír hatására alakult ki, mivel a feltörekvő köpenyanyag a kéreg nagy részét visszaolvasztotta.
| |||