„Toldi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 77.110.157.163 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
60. sor:
====III. ének====
:A lakoma után Toldi György a [[tornác]]on gyönyörködik vitézei rúdhányó játékában. Meglátja az udvar végében búslakodó Miklóst, és felbiztatja legényeit, hogy döngessék meg körülötte a palánkot. Miklós sokáig békésen, néma megvetéssel tűri a durva tréfát, de amikor egy dárda a válla csontját éri, akkor elfutja a méreg. Felkapja és a bosszantói közé hajítja a [[malomkő]]darabot, melyen ült; a hatalmas kő az egyik vitézt agyonzúzza. György haragra gyullad, de nagyobb az öröme: most már nem mondhatják, hogy ő veszejti el az öccsét, megteszi azt a törvény. Miklós menekül, György parancsot ad az elfogására.4. ének
:4 Miklós egy közeli kiszáradt [[Közönséges nád|nádasba]] vette magát. Testi szenvedéseinél nagyobb a bánata, lelkifurdalása. Gyötrődései közben akad rá a család hűséges öreg szolgája, Bence, akit az aggódó anya küldött utána étellel-itallal. Miklós szerencsétlenül alakult sorsán gondolkodik: [[Emberölés|gyilkosságba]] esett, el kell bujdosnia a környékről, már csak az alkonyatot várja. Az öreg szolga marasztalná, ám Miklósra csak anyja említése van hatással, az özvegynek szíve szakadhat meg bánatában. Édesanyjának szóló üzenettel és vigasztaló szavaival bocsátja haza Bencét.▼
▲:Miklós egy közeli kiszáradt [[Közönséges nád|nádasba]] vette magát. Testi szenvedéseinél nagyobb a bánata, lelkifurdalása. Gyötrődései közben akad rá a család hűséges öreg szolgája, Bence, akit az aggódó anya küldött utána étellel-itallal. Miklós szerencsétlenül alakult sorsán gondolkodik: [[Emberölés|gyilkosságba]] esett, el kell bujdosnia a környékről, már csak az alkonyatot várja. Az öreg szolga marasztalná, ám Miklósra csak anyja említése van hatással, az özvegynek szíve szakadhat meg bánatában. Édesanyjának szóló üzenettel és vigasztaló szavaival bocsátja haza Bencét.
====
[[Fájl:Toldi GJ.jpg|right|thumb|210px|[[Grantner Jenő]]: Toldi Miklós szobra ([[Miskolc]])]]
:Miklós elhatározza, hogy még az éjszaka hazamegy elbúcsúzni anyjától. Útközben véletlenül [[Aranysakál|rétifarkas]]-fészekre lép, és a farkaskölykök anyja rátámad. Előbb ezt, majd a szintén rárohanó hímfarkast is sikerül megölnie. Önkéntelenül eszébe jut gonosz bátyja, aki rosszabb a farkasnál, mert az életére tör, holott ő sohasem bántotta. Egy pillanatra átvillan rajta, nem volna-e jó örökre elbánni Györggyel, mint most a farkasokkal; de győz Miklós jobbik énje és a gondviselésbe vetett hite. Az agyonvert farkasok tetemével folytatja útját hazafelé.
====
:György és emberei mélyen alszanak. Miklós belopózik, és hogy jelt hagyjon maga után, a két tetemet György ágya mellé fekteti, majd bemegy az anyjához, aki az asztalra borulva szendereg. Miklós erőt vesz magán, megmondja anyjának, hogy csak búcsúzni jött haza, de nem örökre megy el. Nagy erejét nem akarja elpazarolni, és szégyene sem lesz a családnak: felmegy Budára a királyhoz és beáll a bajnokok közé. A farkasszagot megérző kutyák vad ugatásba kezdenek, Miklósnak menekülnie kell. György lóra parancsolja legényeit, és velük együtt öccse üldözésére indul. A szegény anya ájultan hanyatlik az ágyára.7. ének
:7 Miklós menekülése közben nagy vihar támad, az egyik üldöző vitézt [[villám]] sújtja agyon. György átázott seregével visszafordul; a célját most sem érte el. Miklós három napi vándorlás után [[Pest (történelmi település)|Pest]] alá, [[Rákos-mező|Rákos mezejére]] ér. Egy [[temető]] mellett haladva jajgatást hall: egy friss sírra boruló asszony két fiát gyászolja, akiket egy [[Csehek|cseh]] ölt meg a [[Duna]] szigetén. Miklós megfogadja, hogy bosszút áll a két fiúért. Az özvegytől megtudja, hogy Budán egy cseh bajnok magyar vitézeket hív ki viadalra; már sokukat megölte, tegnap már senki nem mert kiállni ellene; holnap reggel is biztosan ott lesz a szigeten és várja a bajvívót. Miklós nagy elhatározással Pest városába indul...▼
▲:Miklós menekülése közben nagy vihar támad, az egyik üldöző vitézt [[villám]] sújtja agyon. György átázott seregével visszafordul; a célját most sem érte el. Miklós három napi vándorlás után [[Pest (történelmi település)|Pest]] alá, [[Rákos-mező|Rákos mezejére]] ér. Egy [[temető]] mellett haladva jajgatást hall: egy friss sírra boruló asszony két fiát gyászolja, akiket egy [[Csehek|cseh]] ölt meg a [[Duna]] szigetén. Miklós megfogadja, hogy bosszút áll a két fiúért. Az özvegytől megtudja, hogy Budán egy cseh bajnok magyar vitézeket hív ki viadalra; már sokukat megölte, tegnap már senki nem mert kiállni ellene; holnap reggel is biztosan ott lesz a szigeten és várja a bajvívót. Miklós nagy elhatározással Pest városába indul...
====
:György még Miklós előtt megérkezett Budára, hogy bevádolja őt a királynál, és úgy jusson az áhított birtokhoz. A palotában Lajos király előtt fájdalmat színlelve elpanaszolja, hogy van egy korhely, mihaszna, bár nagy erejű öccse, aki megölte az ő egyik kedves vitézét, és utána elbujdosott. Álnokul hozzáteszi, hogy a gyilkosság után már őt illetné Miklós birtokrésze, de azt őfelsége kezébe helyezi: adja azt királyi adományként annak, aki arra a legérdemesebb. A király megérti, hogy György királyi [[Oklevél|adománylevéllel]] szeretné megkaparintani öccse földjét. Hidegen mosolyogva kijelenti tehát, hogy elfogadja a felajánlott örökséget, és azt Györgynek adományozza, de csak azzal a feltétellel, ha holnap megvív a csehvel, és megöli az idegen bajnokot. György halálra váltan kénytelen kijelenteni, hogy valójában neki nem kell az öccse vagyona, ő lemondott róla. Így esett György abba a [[Verem (csapda)|verembe]], melyet Miklósnak ásott.
| |||