„Külső felszínformáló erők” változatai közötti eltérés

A külső erők a kiemelkedéseket pusztítják, a bemélyedéseket feltöltik. A hőmérséklet kivételével a külső erőkre hármas hatás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ezek az erők egyszerre pusztítanak, szállítanak és felhalmoznak (építenek).

 

A felszíni jég pusztító hatása főként a jégkorszakokban jéggel fedett (glaciális) területeken figyelhető meg. A jég a puhább kőzeteket elhordja, legyalulja a felszínről, maga mögött hagyva az idősebb, keményebb kőzeteket. Ezeknek a hátramaradt kőzeteknek a felszínén jellegzetes, úgynevezett hullámos felszín figyelhető meg. A pusztítás által létrehozott felszínformák: tómedencék (pl. Finn-tóhátság), "U"-alakú völgyek, fjordok.

 

 

Az építő munkája a jégnek akkor figyelhető meg, amikor a moréna kikerül a jégtakaróból, és felhalmozódásával létrehozza a jellegzetes felszínformáit, amelyek a moréna síkság, végmorénasánc(-> tóképződés).

=== Esővíz ===

Az esővíz okozta felszínformálás emberi szemmel nézve is igen rövid. A lehulló csapadék az alacsonyabb térség felé folyik, eközben hordalékot szed fel és szállít. A felső talajréteget képes teljesen lemosni. Azokon a területeken, ahonnan már lefolyt az esővíz vízmosásokat, árkokat, barázdákat hoz létre.