„Toldi” változatai közötti eltérés

 

====III. ének====

 

 

[[Fájl:Toldi GJ.jpg|right|thumb|210px|[[Grantner Jenő]]: Toldi Miklós szobra ([[Miskolc]])]]

:Miklós elhatározza, hogy még az éjszaka hazamegy elbúcsúzni anyjától. Útközben véletlenül [[Aranysakál|rétifarkas]]-fészekre lép, és a farkaskölykök anyja rátámad. Előbb ezt, majd a szintén rárohanó hímfarkast is sikerül megölnie. Önkéntelenül eszébe jut gonosz bátyja, aki rosszabb a farkasnál, mert az életére tör, holott ő sohasem bántotta. Egy pillanatra átvillan rajta, nem volna-e jó örökre elbánni Györggyel, mint most a farkasokkal; de győz Miklós jobbik énje és a gondviselésbe vetett hite. Az agyonvert farkasok tetemével folytatja útját hazafelé.

 

 

 

:György még Miklós előtt megérkezett Budára, hogy bevádolja őt a királynál, és úgy jusson az áhított birtokhoz. A palotában Lajos király előtt fájdalmat színlelve elpanaszolja, hogy van egy korhely, mihaszna, bár nagy erejű öccse, aki megölte az ő egyik kedves vitézét, és utána elbujdosott. Álnokul hozzáteszi, hogy a gyilkosság után már őt illetné Miklós birtokrésze, de azt őfelsége kezébe helyezi: adja azt királyi adományként annak, aki arra a legérdemesebb. A király megérti, hogy György királyi [[Oklevél|adománylevéllel]] szeretné megkaparintani öccse földjét. Hidegen mosolyogva kijelenti tehát, hogy elfogadja a felajánlott örökséget, és azt Györgynek adományozza, de csak azzal a feltétellel, ha holnap megvív a csehvel, és megöli az idegen bajnokot. György halálra váltan kénytelen kijelenteni, hogy valójában neki nem kell az öccse vagyona, ő lemondott róla. Így esett György abba a [[Verem (csapda)|verembe]], melyet Miklósnak ásott.

 

:Miklós Pesten nagy lármára lett figyelmes: a vágóhídról elszabadult vad [[Szarvasmarha|bika]] rohant az utcán, mindenki rémülten keresett előle menedéket. Miklós a bikát két szarvánál elkapta és a vágóhídra vonszolta, ahol a mészárosok gerendához kötötték. Ezután egy nagy darab [[máj]]at dobtak oda Miklósnak és elzavarták. Keserűen kell tudomásul vennie, hogy annyi megmentett életért ez a jutalma. A májat egy kóbor kutyának adta és továbbment. Sokan ráismertek az utcán, de éjjeli szállásra nem hívta volna meg senki. Most eszébe jut az özvegynek tett fogadalma, és hogy se ruhája, se fegyvere: így nem állhat ki a cseh vitéz ellen [[bajvívás]]ra. Visszamegy a temetőbe, hogy az özvegytől elkérje fiai fegyverzetét, de az asszonyt nem találja ott. Csüggedten egy sírhalomra borul és elalszik.

 

:Lódobogás riasztja fel, a nyeregben az öreg Bence. Lekapja őt a lóról, Bence ijedtében azt hiszi, hogy [[kísértet]] ugrott rá, csak lassan tér magához. Toldiné Miklós után küldte őt, és küldött vele egy cipót is. A cipóba egy kis [[wikt:szelence|vasszelence]] volt belesütve, és azt kinyitva Miklós száz [[arany (kémiai elem)|arany]]at talál benne. Megörül a váratlan kincsnek: most már fegyvert és lovagi öltözetet vehet magának: másnap bajt vívhat a cseh vitézzel. Örömében betér Bencével egy közeli csárdába mulatni.

 

:Másnap Toldi megvásárol minden szükséges fegyvert, páncélt a bajvíváshoz, még Rigó paripáját is - melyet Bence hozott a számára - felszerszámozza, és elindul a viadal helyszínére.

 

:A cseh térdre esve életéért könyörög, cserébe felajánlja minden vagyonát. Toldi elfogadja a kincseket, de nem maga, hanem a temetőben látott özvegy számára; majd megkegyelmez a csehnek, ha megesküszik, hogy magyar földre többé nem teszi a lábát. A bajnok mindent megígér, ám amikor a csónak felé indulnak, [[kard]]jával hátulról Toldi felé szúr. Toldi azonban meglátta a mozdulatot a Duna tükröződő vizében; elkapja a kardot, és most már nem ismer kegyelmet. Saját kardjával vágja le ellenfele fejét, és rátűzve felmutatja.

 

:Lajos király nagyon megörül a győzelemnek; el is határozza, hogy Toldi György gyilkos öccsének örökségét az ismeretlen bajnoknak adományozza.