„Rubinek Gyula” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg., jav.
kieg
16. sor:
}}
 
''[[Zsitvabesenyő]]i'' '''Rubinek Gyula''' ([[Ohaj]], [[1865]]. [[szeptember 10.]] – [[Budapest]], [[1922]]. [[január 8.]]<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/473329# Gyászjelentése]</ref>) politikus, gazdasági író, miniszter.
 
==Életpályája==
Szülei Rubinek András és nemespanni [[Czobor család (nemespanni)|Czobor Hermin]]. A [[Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia]] elvégzése után [[1886]] és [[1890]] között [[Kunbaja|Kunbaján]] gazdatiszt.
A [[Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia]] elvégzése után [[1886]] és [[1890]] között [[Kunbaja | Kunbaján]] gazdatiszt. [[1889]]-ben a Borászati Lapok, majd [[1891]] és [[1893]] között a [[Köztelek]] szerkesztője, később főszerkesztője. 1893-tól éveken keresztül az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület|OMGE]] ügyvezető titkára, majd [[1906]]-tól igazgatója volt. [[1901]]-től országgyűlési képviselő volt. A [[Tanácsköztársaság]] bukása után jelentős szerepet játszott a [[Nagyatádi Szabó István]]-féle [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]]ban. [[1919]]. augusztus 27-től [[1920]]. július 19-ig (1920. július 19-től augusztus 15-ig ideiglenesen) a [[Friedrich-kormány|Friedrich]]-, a [[Huszár-kormány|Huszár]]-, a [[Simonyi-Semadam-kormány|Simonyi-Semadam]]- és az [[első Teleki-kormány]]ban földművelésügyi miniszter illetve 1920. július 19-től 1920. december 16-ig egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. Rubinek Gyula készítette el a földreformjavaslatot, amelyet Nagyatádi Szabó változtatás nélkül nyújtott be a parlamentben. [[1921]] elején a [[Kisgazdapárt]] tiszteletbeli elnökévé választotta. Több könyvet és cikket írt, többek között a vámpolitikával foglalkozott.
 
A [[Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia]] elvégzése után [[1886]] és [[1890]] között [[Kunbaja | Kunbaján]] gazdatiszt. [[1889]]-ben a Borászati Lapok, majd [[1891]] és [[1893]] között a [[Köztelek]] szerkesztője, később főszerkesztője. 1893-tól éveken keresztül az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület|OMGE]] ügyvezető titkára, majd [[1906]]-tól igazgatója volt. [[1901]]-től országgyűlési képviselő volt. A [[Tanácsköztársaság]] bukása után jelentős szerepet játszott a [[Nagyatádi Szabó István]]-féle [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]]ban. [[1919]]. augusztus 27-től [[1920]]. július 19-ig (1920. július 19-től augusztus 15-ig ideiglenesen) a [[Friedrich-kormány|Friedrich]]-, a [[Huszár-kormány|Huszár]]-, a [[Simonyi-Semadam-kormány|Simonyi-Semadam]]- és az [[első Teleki-kormány]]ban földművelésügyi miniszter illetve 1920. július 19-től 1920. december 16-ig egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. Rubinek Gyula készítette el a földreformjavaslatot, amelyet Nagyatádi Szabó változtatás nélkül nyújtott be a parlamentben. [[1921]] elején a [[Kisgazdapárt]] tiszteletbeli elnökévé választotta. Több könyvet és cikket írt, többek között a vámpolitikával foglalkozott.
 
[[1921]] elején a [[Kisgazdapárt]] tiszteletbeli elnökévé választotta. Több könyvet és cikket írt, többek között a vámpolitikával foglalkozott. [[1889]]-ben a Borászati Lapok, majd [[1891]] és [[1893]] között a [[Köztelek]] szerkesztője, később főszerkesztője.
 
==Főbb művei==