„Gerentsér László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Cikkei: 1919, 141. o.
Szentmiklóssy
29. sor:
=== Fővárosi testnevelési igazgató ===
[[Fájl:Gerentsér 1910.jpg|bélyegkép|jobb|150px|<center>Gerentsér 1910-ben</center>]]
1908-ban [[Bárczy István]] polgármester kinevezte az akkor szerveződő budapesti Testnevelési Hivatal előadójának, 1910-ben a tanács megválasztotta testnevelési tanárnak, 1913-ban Gerentsér lett Budapest első testnevelési igazgatója.{{refhely|Szentmiklóssy|615-616. o.}} „Mint a főváros testnevelési igazgatója, keresztülvitte a községi iskolák testnevelési reformját: bevezette a svéd tornát, iskolai atlétikát, sportszerű játékokat, atlétikai osztályversenyeket, megindította a gyógytorna tanítását, a leányiskolákban a népies és nemzeti táncokat, a ritmikus testgyakorlatokat, a leányatlétikát, valamint még sok korszerű újítást valósított meg. Először rendezte az év végi iskolai sportünnepélyeket, tervei szerint készültek el az első gyermekjátszóterek a főváros egész területén és fejlődött ki az iskolai játék intézménye.”{{refhely|Földessy}}
 
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] kikiáltása után a Közoktatásügyi Népbiztosság kezdeményezésére megkezdődött a tornatanító-képzés már régen esedékes átalakítását - 1919 májusában indult egy új rendszerű, három hónapos{{jegyzet*|Közben már tervezték a következő, tíz hónapos tanfolyamot, illetve készült a négyéves testnevelési főiskola tervezete.}} testnevelőképző tanfolyam, amelynek vezetésével Gerentsér László, a testnevelési reformmozgalom egyik élharcosa lett megbízva. Az új intézmény tantervében az alábbi tárgyak szerepeltek: svédtorna, testnevelési módszerek, vívás, atlétika, szabadtéri játékok férfiaknak, illetve nőknek, gyógytorna, ritmikus torna, orvosi ismeretek, mozgáselmélet. Gerentsér oktatta az atlétika valamennyi ágát és a vívást.{{refhely|Kun|238-239. o.}}