„Törvényhatóság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a külső hiv. +wiki |
tagolás |
||
41. sor:
==Az 1886. évi változás==
E szükségnek megfelelt az 1886. XXI. t.-c. amely az 1892. XXVI. t.-cikkel eszközölt csekély módosítással kialakította a T.-ok szervezetét.
E törvény értelmében T.-ok:
*a vármegyék (vármegyei T.),
*T.-i joggal felruházott városok (városi T.),
*Budapest székes főváros, amelynek a többi T.-okétól eltérő szervezetét az 1872. XXXVI. t.-c. szabályozza,
*Fiume városa és kerülete (Fiume áll: a városból és Plasse, Cosala és Drenova alközségekből), amelynek ügyei hasonlag nem az 1886. XXI. t.-c., hanem a törvény újabb rendelkezéséig a fennálló törvényes gyakorlat szerint intéztetnek. Irányadó jelesül a minisztertanács határozata alapján a m. kir. belügyminiszternek 1872 ápr. 27. kelt rendeletével helybenhagyott statutum, amelynek teljes címe: [[Fiume]] szabad város és kerületének statutma (Statuto della libera citta di Fiume e del suo distretto).
Az 1886. XXI. t.-c. szerint:
*vármegyék ezek:
**Abaúj-Torna,
**Alsó-Fehér,
**Arad,
**Árva,
**Bács-Bodrog,
**Baranya,
**Bars,
**Békés,
**Bereg,
**Beszterce-Naszód,
**Bihar,
**Borsod,
**Brassó,
**Csanád,
**Csík,
**Csongrád
**Esztergom,
**Fejér,
**Fogaras,
**Gömör és Kis-Hont,
**Győr,
**Hajdu,
**Háromszék,
**Heves,
**Hont,
**Hunyad,
**Jász-Nagykun-Szolnok,
**Kis-Küküllő,
**Kolozs,
**Komárom,
**Krassó-Szörény,
**Liptó,
**Máramaros,
**Maros-Torda,
**Moson,
**Nagy-Küküllő,
**Nógrád,
**Nyitra,
**Pest-Pilis-Solt-Kiskun,
**Pozsony,
**Sáros,
**Somogy,
**Sopron,
**Szabolcs,
**Szatmár,
**Szeben,
**Szepes,
**Szilágy,
**Szolnok-Doboka,
**Temes,
**Tolna,
**Torda-Aranyos,
**Torontál,
**Trencsén,
**Turóc,
**Udvarhely,
**Ugocsa,
**Ung,
**Vas,
**Veszprém,
**Zala,
**Zemplén,
**Zólyom;
*T.-i joggal felruházott városok:
**Arad (szab. kir.),
**Baja,
**Debrecen (szab. kir.),
**Győr (szab. kir.),
**Hódmező-Vásárhely,
**Kassa (szab. kir.),
**Kecskemét,
**Kolozsvár (szab. kir.),
**Komárom (szab. kir.),
**Marosvásárhely (szab. kir.),
**Nagyvárad,
**Pancsova,
**Pécs (szab. kir.),
**Pozsony (szab. kir.),
**Selmec- és Bélabánya (szab. kir.),
**Sopron (szab. kir.),
**Szabadka (szab. kir.),
**Szatmár-Németi (szab. kir.),
**Szeged (szab. kir.),
**Székesfejérvár (szab. kir.),
**Temesvár (szab. kir.),
**Újvidék (szab. kir.),
**Versec,
**Zombor (szab. kir.).
A T.-oknak összes száma 89.
A T.-ok mint önkormányzati joggal felruházott testületek gyakorolják a törvény kolátai között:
*a) az önkormányzatot;
*b) az állami közigazgatás közvetítését és
*c) egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetetleneül felterjeszthetik. A felterjesztésnek ez a joga Budapest székes fővárost is kétségtelenül éppen ily terjedelemben megilleti, jóllehet a szervezeti törvény nem a törvényhozás bármelyik házát, hanem csak a képviselőházat említi.
Önkormányzati joguknál fogva a T.:
*a) saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot;
*b) határozatait és a szabályrendeleteit saját közegei által végrehajtatja;
*c) tisztviselőit választja;
*d) az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja és a fedezetről gondoskodik és pedig a megyei T. a megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-c., a városi T. pedig a községi törvény (1886. XXII. t.-c. rendelkezései szerint);
*e) a kormánnyal közvetetlenül érintkezik. Fiume szabály szerint a kormányzó közvetítésével levelez a kormánnyal, de a közvetetlen érintkezés jogát részére is a Statutum biztosítja.
{{pallas}}
| |||