Wikipédia

„Szerkesztő:Qedrák/Magyar Numizmatikai Társulat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
==Története==
 
A pénztörténet iránt érdeklődő szakmai és laikus közeget összefogó társulat megalapításának ötlete [[1901]]. [[május 7]]-én a budapesti Balaton kávéházban született meg [[Nuber Károly]], [[Pákozdy Károly]], [[Szemlér Mihály]], [[Szivák Imre]] és [[Zimmermann Lajos]] között. A gyűjtők és érdeklődők felé egy újsághirdetéssel nyitottak, míg szakmai oldalról a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Érem- és Régiségtárának két tisztviselőjét, [[Gohl Ödön|Gohl Ödönt]] és [[Réthy László|Réthy Lászlót]] nyerték meg ügyüknek.
1901. május 14-én a Magyar Tudományos Akadémia első emeleti kis tanácstermében 17 fő részvételével megtartották az alakuló közgyűlést. Ebben az évben indult a társulat azóta is létező szakfolyóirata, a [[Numizmatikai Közlöny]] is.▼
A gyűjtők és érdeklődők felé egy újsághirdetéssel nyitottak, míg szakmai oldalról a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Érem- és Régiségtárának két tisztviselőjét, [[Gohl Ödön|Gohl Ödönt]] és [[Réthy László|Réthy Lászlót]] nyerték meg ügyüknek.
 
▲1901. május 14-én a Magyar Tudományos Akadémia első emeleti kis tanácstermében 17 fő részvételével megtartották az alakuló közgyűlést.
Az első (baráti) összejövetelösszejövetelt 1902. december 18-án volttartották az István Főherceg Szálloda egyik különtermében, majd a sikerre való tekintettel rendszeressé vált minden hónap utolsó csütörtökjén (július-augusztus kivételével). ezekhez sokszor közös vacsora is társult. (1917Az egyesület keretében ismeretterjesztő céllal felolvasóesteket-tőlelőadásokat akezdtek 20tartani, 1904. február 5-asén évekigszervezték nemmeg voltaz vacsi)elsőt.▼
Ebben az évben indult a társulat azóta is létező szakfolyóirata, a [[Numizmatikai Közlöny]]
 
▲Az első (baráti) összejövetel 1902. december 18-án volt az István Főherceg Szálloda egyik különtermében, majd a sikerre való tekintettel rendszeressé vált minden hónap utolsó csütörtökjén (július-augusztus kivételével). ezekhez sokszor közös vacsora is társult (1917-től a 20-as évekig nem volt vacsi)
1903-tól kezdve társulati kirándulásokat szerveztek (1903 Aquincum, 1907 Körmöcbánya, Balassagyarmat, Debrecen, Eger, Miskolc, Nyitra, Pannonhalma, Szeged, Szentendre, Vác, Esztergom, Székesfehérvár, Győr), melyeken kapcsolatot tartottak a helyi gyűjtőkkel és megtekintették a helyi közgyűjteményeket.▼
ismeretterjesztésre felolvasóesteket-előadásokat kezdtek tartani – az első 1904. február 5-én
 
▲1903-tól kezdve társulati kirándulásokat szerveztek (1903 Aquincum, 1907 Körmöcbánya, Balassagyarmat, Debrecen, Eger, Miskolc, Nyitra, Pannonhalma, Szeged, Szentendre, Vác, Esztergom, Székesfehérvár, Győr), melyeken kapcsolatot tartottak a helyi gyűjtőkkel és megtekintették a helyi közgyűjteményeket
állandóA székhelye a Társulatnaktársulatnak 1907-től volt, eleinte,állandó székhelye. Eleinte a Bp.Budapest IV.negyedik ker.kerületében található Kaplony u. 7. II. emelet 13. sz. alatti lakást bérelte, majd 1910-től átköltözött a Bp.nyolcadik VIII. ker.kerületi CsepregiCsepreghy u. 4. II. emelet 15. sz. lakásba. Ezt a bérletet (Walla József, alapítótagaz általegyik felajánlottalapító bérltet)tag ajánlotta fel a társulatnak. MaJelenleg is ez a bérház ad otthont a társulatnak,. Az önálló székhely megszerzésétől kezdve havonta két alkalommal gyűltek össze a társulat tagjai.
1917-től a háborús években a társulat nem rendelkezett elég anyagi erőforrással a szén beszerzéshez, így a gyűléseket a tagok lakásán bonyolították le, a nyári hónapokat leszámítva, a közös vacsorák pedig elmaradtak.
az önálló székhely megszerzésétől kezdve havi két találkozó
 
1917 telétől nem volt pénz szénre így egy ideig a tagok lakásán voltak összejövetelek, és a nyári időszaban alkalmazták a Csepregi utcai székhelyet. A proletárdiktatúra alatt és 1944-től a légoltalmi veszély miatt teljesen szüneteltek a találkozók és előadások.
A társulat részt vett az új magyar fizetőeszköz, a [[pengő]] bevezetésében, biztosítva a numizmatikai hátteret. 1929-tól szorgalmazta a pengőrendszer keretében az emlékpénzek kibocsátását, részt vett a pályázatok megtervezésében, elbírálásában.
részt vett a Pengő név kiválasztásában (1925. május 14. – bevezetés 1927. január 1)
1929-től a pengőrendszerrel kezdődő emlékpénzkibocsátás mozgatórugója volt, a Horthy 5 pengősökkel kezdve – mind az alkalmak ötleteivel, mind a pályázatok elbírálásában
1934-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat sorsjátékán a Társulat egy ezüstserleget nyert, melyet Társulat emlékserlegének neveztek ki. 1934 novembere óta minden ősszel egy díszvacsora keretében ezzel mondanak pohárköszöntőt egy elhunyt tagtárs emlékére. A második világháború során az eredeti serleg eltűnt, és 1946-ban pótólták a ma is használatos példánnyal.
1944-től a légoltalmi veszély miatt a társulat szüneteltette működését.
1951-től Éremtani szakosztályként összeolvadt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattal, új nevet és teljesszervezeti struktúrát kapott. Az új szervezet neve: Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat lett, amely 1970-ig foglalta magában az egykori Magyar Numizmatikai Társulatot.
1970. május 20-án újbólismét önállósult aza MNTMagyar (utolsóNumizmatikai szakosztályi gyűlés)Társulat.
1999-ben közhasznú szervezetté nyilvánították és kivált az Akadémiából
1999-ben kivált a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiából]], és önálló, közhasznú szervezetté nyilvánították.
 
=== A Társulat vezetői ===
174. sor:
* Baloghné Ábrányi Edit - Soós Ferenc: Százéves a Magyar Numizmatikai Társulat 1901 - 2001. Magyar Numizmatikai Társulat, 2001.
 
<nowiki>[[Kategória:Egyesületek]]
[[Kategória:Numizmatika]]</nowiki>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Qedrák/Magyar_Numizmatikai_Társulat”