„Sigmund Freud” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a AWB
46. sor:
Sigmund Freud [[1856]]. [[május 6.|május 6-án]] született a [[morvaország]]i Freibergben (ma [[Příbor]], [[Csehország]]), Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként, aki éles eszű, jó humorú kereskedő volt, és szigorú apa. Első házasságából ekkor már két felnőtt fia volt, második házassága gyermektelen volt, a harmadik házasságából Sigmundon kívül hat további gyermek született. Sigmund anyja, Amalia életvidám teremtés volt, férjénél húsz évvel fiatalabb.
 
Sigmund hároméves volt, amikor [[1859]]-ben a Freud család [[Lipcse (Németország)|Lipcsébe]] költözött, majd egyéves lipcsei tartózkodás után tovább vándorolt, és [[Bécs]]ben, az akkori [[Európa]] egyik legjelentősebb tudományos és kulturális centrumában talált magának végleges lakóhelyet. Az egyre szűkösebb anyagi körülmények közé kerülő szülők mindent elkövettek, hogy Sigmund megfelelő iskolába járhasson, és az őt érdeklő könyvekhez hozzájuthasson, ugyanis Freud ragyogó intellektusa és szerteágazó érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a [[zsidók]] karrierlehetőségei meglehetősen szűkösek voltak, és Freud a [[Bécsi Egyetem]] orvosi karára nyert felvételt. Orvostanhallgatóként érdeklődése elsősorban az [[élettan]] felé fordult, de [[filozófia]] 9i kurzusokat is hallgatott. Az egzisztenciális és [[asszimiláció (szociológia)|asszimilációs]] szempontok mellett Freud pályaválasztásában szerepe volt romantikus [[természetfilozófia]]i érdeklődésének is, amelyet [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethének]] ''A természetről'' szóló esszéje ébresztett fel benne.
 
A [[fiziológia]] mint az élő szervezeten belül lezajló fizikai és kémiai folyamatok egzakt tanulmányozása ekkoriban rohamosan fejlődő tudományág volt, és a bécsi egyetemen olyan neves tudósok képviselték, mint Ernst Brücke, aki már hallgatóként famulusául fogadta az ifjú Freudot. Brücke élettani laboratóriumában az ifjú kutató alsóbbrendű állatok (halak és rákok) idegsejtjeinek szerkezetét tanulmányozta, és ezt a kutatómunkát az orvosi diploma megszerzése után is folytatta egy darabig, apróbb felfedezéseket is téve. 1882-ben azonban úgy döntött, hogy a tudományos kutatói pálya helyett inkább gyakorló orvos lesz. Így került a híres bécsi közkórházba, az Allgemeines Krankenhausba, annak csaknem valamennyi részlegét körbejárva. A leghosszabb időt azonban a kórház idegosztályán, korának kiemelkedő neurológusa, Theodor Meynert mellett töltötte. [[1885]]-ben Freud egyetemi magántanári címet kapott, majd elnyert egy [[párizs]]i ösztöndíjat.
172. sor:
**8. ''Újabb előadások a lélekelemzésről''; ford. Lengyel József, átdolg. Erős Ferenc; 1999
**9. ''Művészeti írások''; ford. Bókay Antal et al., szerk. Erős Ferenc, Argejó Éva; 2001
 
* Albert Einstein–Sigmund Freud: ''Háború, de miért?''; esszé [[Isaac Asimov|Iszak Aszimov]], ford. Bodnár György, Tóth Gergely; Glória, Bp., 1998 (''Hírességek levelei'')
*Sigmund Freud–Ferenczi Sándor: ''Levelezés, 1-6.''; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo; közread. a Thalassa Alapítvány; Thalassa Alapítvány–Pólya, Bp., 2000–2005