„Vízszennyezés” változatai közötti eltérés

== Típusok és példák ==

 

# A felszíni-vizekbe mosódó diffúz műtrágya-szennyeződés ott visszafordíthatatlan '''''[[Eutrofizáció|eutrofizációt]]''''' indít be.

# Az állandó kibocsátású pontszerű források legfőbb képviselői az üzemek és a gyárak. Az ott zajló diverzifikált tevékenységekből adódóan a legkülönfélébb szennyezési-teher érheti a vizeket. A ''nehézfém'' szennyezést szokás kiemelni (galvánozás, fém-megmunkálás), de nem kevésbé veszélyesek a [[vegyipar]] elvarratlan folyamai is. Távolról sem kevésbé károkozó lehet a rosszul-megszervezett [[Élelmiszeripar|élelmiszeripari]]-vállalkozás, vagy egy bőr-cserző üzem<ref>{{Cite web |url=http://www.publikon.hu/application/essay/216_1.pdf |title=A Rába folyó habzása |work= Évekre elhúzódó szennyezési-vita Ausztriával. Végül megállapítást nyert, hogy „a Rába mellett, Ausztriában működő három bőrgyár a habképző anyag forrása, ezekben használják segédanyagként a naftalin-szulfonátot.”}}</ref>, míg a semlegesnek tekintett (és favorizált támogatással működő) ''[[Termálvíz|termálvízzel]]'' fűtött növényházak elbocsátott vizei által létrejövő akkumulálódó só-teher súlyos következményeit ma még nem is veszik komolyan.<ref> A környezetbe elbocsátott termálvíz (a múló hő-terhelésen túl) rendszerint igen jelentékeny só-tartalmat hordoz, ami vízre és talajra nézve egyaránt káros: magas nátrium-tartalmánál fogva a talaj-szikesedés rendkívüli előmozdítója. A szennyező-tevékenységgel szembeni gátak messzemenően erélytelenek.</ref>