„Jézus szíve templom (Diakovár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
74. sor:
Tizenöt év Diakováronban végzett munka után a nővérek kiterjesztették tevékenységüket más helyekre és egyéb területekre is.
A nővérek munkájának bővülésével a nővérek száma is gyarapodott. A tartományi ház, ahová a nővérek eljöttek, és amelyben először az iskola és a kollégium is helyet kapott túl kicsi lett. Ezért
A templomot először [[1941]] júliusában festették ki. A színek hasonlóak voltak a maihoz. Ebből az alkalomból az elektromos világítást is lecserélték. Az arany jubileumra [[1958]]-ban templomot alaposan felújították. Ez a munka három hónapig tartott. A [[II. Vatikáni zsinat]] rendelkezései szerint [[1968]]-ben az úrvacsora kerítését eltávolították és a hívek felé néző új faoltárt, valamint egy fából készült szószéket építettek. [[1972]]-ben hangszórókat szereltek be a templomba. Alapos felújításra került sor 1978/79-ben. A munkák során különös gondot fordítottak arra, hogy az épület stílusában semmi ne változzon, és az új elemek zökkenőmentesen beolvadjanak a régi részekbe. A szentély kibővült azzal, hogy az úrvacsora kerítését a kórusra helyezték át. Új kőpadló és padlófűtés került lefektetésre. A fa helyett kőoltárt és szószéket emeltek. Az oltárokat, a festményeket, és az ablakokat alaposan megtisztították. Az orgonát is restaurálták, a restaurálást Manfred Pütthoff freiburgi mester végezte [[1979]] júniusában Cyril Kos püspök újra felszentelte az egyházat. <ref>{{cite book|title=Kronika - Zapisi Provincije sestara sv. Križa u Ðakovu, IV.|publisher=Arhiv provincijalne kuće Ðakovo|page=56|language=horvát}}</ref> A délszláv háború során 1992. április 4-én 6 óra 12 perckor az épület belövést kapott, egy ágyúgránáttal találták el. A gránát a torony mellett a templom tetejére esett, és szó szerint kitépte az egyik gerendát. A templomban éppen szentmise volt, tele nővérekkel és hívőkkel, de szerencsére senkit sem öltek meg.<ref>{{cite book|title=Kronika - Zapisi Provincije sestara sv. Križa u Ðakovu, VII.|publisher=Arhiv provincijalne kuće Ðakovo|page=47|language=horvát}}</ref>
|