„Habsburg–török háború (1663–64)” változatai közötti eltérés

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem minden körültekintés és reális mérlegelés nélkül beavatkozott a [[lengyelek]] és a [[svédek]] között dúló [[északi háború (1655–60)|északi háborúba]]. A konfliktusban egész Európa érintett volt, mert komoly gazdasági és politikai érdekek forogtak kockán. Ezek közt volt a [[Balti-tenger]] feletti teljes kereskedelmi és katonai befolyás, amit a többi országok, mint a Habsburg Birodalom nem akarta, hogy [[Svédország]] kezébe jusson. Ezért a legtöbb állam, kivétel a franciák, egységesen a svédek ellen foglaltak állást. Az akkor már egyre kiszélesedő konfliktusba rosszkor avatkozott be Rákóczi, hiába támogatta a [[moldva]]i és a [[havasalföld]]i fejedelem seregével és a [[kozákok]] néhány csoportja. Ráadásul a Török Birodalom is közvetve (a hűbéres [[Krími Tatár Kánság|krími kánság]] által) részt vett a harcokban, s nem adott engedélyt Rákóczinak a hadjárat megindítására. Rákóczi csúfos vereséget szenvedett, az erdélyi sereget teljesen elvesztette, melyet a tatárok rabságba hurcoltak. A törökök kinevezték [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]]et az ország élére, de Rákóczi fegyverkezett és elüldözte Rhédeyt. Az így kitört [[Erdélyi–török háború (1657–62)|török–erdélyi háború]], amelyet Rákóczi ugyanakkor polgárháborúvá változtatott, mert a török által kinevezett új fejedelmet [[Barcsay Ákos]]t is megtámadta. Mindenfelé követeket küldött, még a bécsi udvarba is, hogy [[I. Lipót magyar király|I. Lipóttól]] segítséget kérjen. Más követek is biztatták, ezért reménykedett, hogy legyőzi az oszmánokat. [[1658]]-ban a Habsburgok ellen létrejött a Rajnai Szövetség, amelynek tagjai a [[XIV. Lajos francia király|Napkirállyal]] szemben lojális német fejedelmek, köztük az egyik választófejedelemség a [[Mainzi Választófejedelemség|Mainzi Érsekség]] is, amelynek feje, [[János Fülöp mainzi érsek|János Fülöp érsek]] a szövetség vezetője lett. Továbbá három másik választó és a svéd király, [[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] is csatlakozott a ligához. János Fülöp határozottan követelte Lipóttól, hogy segítse meg Rákóczit, amennyiben erre hajlandó, a császárválasztáson kész ráadni voksát. Csakhogy az udvar habozott. Az Erdélybe betörő Köprülü Mehmed rengeteg várat elfoglalt és Rákóczi csatát vesztett [[Szászfenes]]nél. Előzőleg mihelyst Lipótot [[Német-római Birodalom|német-római császárrá]] választották, kijelentette a Porta előtt, hogy nem akar beavatkozni a háborúba.