„Pesti Izraelita Hitközség” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] megakasztotta ezt a fejlődést. A PIH végig aktívan támogatta a honvédséget mind anyagilag, mind a zsidók körében végzett toborzás terén, mind más tekintetben. Ugyanolyan súlyos csapás volt számukra is a háború végkimenetele. Mivel minden vagyonuk hadi kötvényekben volt, az összeomlás a hitközség anyagi csődjét is eredményezte, amit csak tetézett az [[őszirózsás forradalom]], majd a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] gazdag-ellenes, illetve az azt követő új rendszer antiszemita politikája. Az ekkoriban már a világ legnagyobbjának számító hitközség élére [[Székely Ferenc (jogászbankár)|Székely Ferenc]] állt,<ref>{{citeweb|url=http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0841.html|title=Székely Ferenc|publisher=Magyar Zsidó Lexikon|accessdate=2021-04-08}}</ref> majd 1921-es halálát követően [[Léderer Sándor]]. Őt [[Kaszab Aladár]] követte. Vezetésük alatt sikerült konszolidálni adósságaikat és Kaszab alatt már újra a fejlődés útjára léphettek. [[1923]]-ban már új intézményt avathattak: a [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola|Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziuma]] ekkor költözött végleges helyére (ez ma az [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola]])