„Belépés a légkörbe” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kieg. |
||
7. sor:
A fellépő légellenállás a levegő sűrűségével, a sebesség négyzetével és a test ellenállás-felületével arányos, az ugyanakkor termelődő hő a levegő sűrűségével, a sebesség harmadik hatványával és egy, az alaktól függő tényezővel arányos. A légellenállás és a fejlődő hőmennyiség is 60–90 km magasság között maximális. Emiatt a kisebb meteorok (<10 m) többsége ebben a tartományban elég.<ref>Természettudományi kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971, 1165. o.</ref>
A szócikk elsődleges témája az
A légkörbe merülő test nem elsősorban függőlegesen „zuhan”, hanem
A kialakuló magas hőmérséklet a légkörben való nagy sebességű haladás során létrejövő ellenállás következménye, de ennek nem csak a levegő súrlódása az oka a járművel szemben. Ahogy a levegő összenyomódik a jármű előtt, lökéshullám képződik. A jármű alakját úgy tervezik meg, hogy ez az erősen forró lökéshullám ne érintkezzen a felületével.<ref>Davide Sivolella: ''To Orbit and Back Again - How the Space Shuttle Flew in Space'', Springer Science+Business Media New York, 2014, ISBN 978-1-4614-0983-0, 456. o., ''„Returning home”''</ref>
Más égitestek esetén a légkörbe való belépés onnantól kezdődik, amikor az égitest felé közeledő test annak légkörében fékeződni kezd. A helyi gravitációtól és a légkör összetételétől, sűrűségétől függően a belépés a földiétől eltérő magasságban történik.
| |||