„Japán diaszpóra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
||
1. sor:
{{lektor}}
{{korr}}
A '''japán [[diaszpóra]]''' tagjai, akik {{nihongo|'''nikkei'''|日系}} ként ismertek, azok a személyek, akik Japánból kivándoroltak és leszármazottaikkal együtt egy idegen országban tartózkodnak. Japánból az első kivándorlást, mely a [[Fülöp-szigetek]]re<ref>[http://asiapacificuniverse.com/pkm/tech.htm]</ref> történt, a 12. században jegyezték fel, de nem vált tömegjelenséggé egészen a [[Meidzsi-kor]]ig, amikor is a Japánok elkezdtek a [[Fülöp-szigetek]]re<ref>[https://books.google.com/books?id=6mfCzrbOn80C&pg=PA157&lpg=PA157&dq=Japanese+immigrants+to+Davao&source=bl&ots=N7e-pwYl-X&sig=2V4hFvECX8L-l93szb6keD7nq68&hl=en&sa=X&ei=uidpUs_DEYivkAeK34Fo&ved=0CGIQ6AEwBw#v=onepage&q=Japanese%20immigrants%20to%20Davao&f=false]</ref> és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikába]] emigrálni. 1897-ben 35-en vándoroltak [[Mexikó]]ba,<ref name="mofa1">[[Ministry of Foreign Affairs (Japan)|Ministry of Foreign Affairs]] (MOFA), Japan: [http://www.mofa.go.jp/region/latin/mexico/index.html Japan-Mexico relations]</ref> 1899-ben pedig 790-en [[Peru]]ba<ref name="palm2008">Palm, Hugo. [http://www.universia.edu.pe/noticias/principales/destacada.php?id=65889 "Desafíos que nos acercan,"] {{Wayback|url=http://www.universia.edu.pe/noticias/principales/destacada.php?id=65889 |date=20090415092911 }} ''El Comercio'' (Lima, Peru). March 12, 2008.</ref> költöztek. A gyarmati időszakban szintén jelentős volt a kivándorlás a [[Japán Birodalom]] területeire, de ezen emigrálók többsége hazatelepült [[Japán]]ba miután a [[második világháború]] véget ért Ázsiában.<ref name="azuma">{{cite web | title = Brief Historical Overview of Japanese Emigration | author = Azuma, Eiichiro | publisher = International Nikkei Research Project | accessdate = 2007-02-02 | year = 2005 | url = http://www.janm.org/projects/inrp/english/overview.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070219054825/http://www.janm.org/projects/inrp/english/overview.htm | archivedate = 2007-02-19 }}</ref>
A Nikkeiek és a Külföldi Japánok Szövetsége szerint körülbelül 2,5 millió nikkei él különböző országokban szerte a világon. A legnagyobbak ezen külföldi közösségek között [[Brazília|Brazíliában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Peru]]ban és a [[Fülöp-szigetek]]en találhatóak. A [[Meidzsi-kor]]ban kivándoroltak leszármazottai még mindig felismerhető közösségeket alkotnak ezekben az országokban, a Japánban elő emberektől különvált etnikai csoportot alkotva.<ref name="shoji">{{cite web | title = Book Review | author = Shoji, Rafael | publisher = Journal of Global Buddhism 6 | accessdate = 2007-02-02 | year = 2005 | url = http://www.globalbuddhism.org/6/shoji05.pdf | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070626021944/http://www.globalbuddhism.org/6/shoji05.pdf | archivedate = 2007-06-26 }}</ref><!--According to the Association of nikkei and Japanese Abroad, there are about 2.5 million nikkeijin living in their adopted countries. The largest of these foreign communities are in the Brazilian states of São Paulo and Paraná.[citation needed] There are also significant cohesive Japanese communities in Peru and in the American state of Hawaiʻi. {{Citation needed|date=November 2009}}-->
29. sor:
1595-ben sikerült elfogadtatni egy törvényt Portugáliában, mely betiltotta a kínai és japán szolgák adás-vételét.<ref>{{harvnb|Dias|2007|p=71}}</ref>
A 15. századtól a 17. század elejéig japán tengerészek Kínába és Délkelet-Ázsiába utaztak, néhol japán falvakat is kialakítottak.<ref name="befu">[http://www.janm.org/projects/inrp/english/sc_befu.htm Harumi Befu] {{Wayback|url=http://www.janm.org/projects/inrp/english/sc_befu.htm |date=20150626151536 }}, [http://www.janm.org/projects/inrp/index.htm International Nikkei Project]</ref> Ez a tevékenység az 1640-es években megszűnt, amikor a [[Tokugava-sógunátus]] tengerészeti korlátozásokat léptetett életbe, amely megtiltotta a japánoknak, hogy elhagyják az országot, akik pedig már külföldön voltak nem térhettek vissza. Ezt a politikát 200 éven keresztül nem függesztették fel. Az utazási korlátozásokon enyhítettek, miután Japán diplomáciai kapcsolatokat nyitott meg a nyugati államokkal. 1867-ben a bakufu utazási dokumentumokat kezdett kibocsátani tengerentúli utazás és emigrálás céljából.<ref>For more on the history of travel documents and passports in modern Japan, see "外交史料 Q&A その他" (Diplomatic Historical Materials Q&A, misc.). 外務省 (Ministry of Foreign Affairs) [http://www.mofa.go.jp/mofaj/annai/honsho/shiryo/qa/sonota_01.html#06].</ref>
[[Fájl:Passamgers arriving vancouver.jpeg|thumb|View of passengers arriving in Vancouver aboard the Kumeric]]
1885 előtt nem sok japán vándorol ki, részben azért mert a Meidzsi kormány vonakodott engedélyezni az emigrálást, azért is mert nem volt elég politikai ereje, hogy megfelelő biztonságot nyújtson a japán kivándorlóknak és azért is mert úgy gondolta, hogy japánok jelenléte mint szakképzetlen segédmunkások akadályoznák az [[egyenlőtlen szerződés]]ek átvizsgálását. Egy említésre méltó kivétel volt ezalól amikor 153 szerződéses munkás emigrált - hivatalos útlevél nélkül - Hawaiiba 1868-ban.<ref>Known as the Gannen-mono (元年者), or "first year people" because they left Japan in the first year of the [[Meiji Period|Meiji Era]]. Jonathan Dresner, "Instructions to Emigrant Laborers, 1885–1894: "Return in Triumph" or 'Wander on the Verge of Starvation,"" In ''Japanese Diasporas: Unsung Pasts, Conflicting Presents, and Uncertain Futures,'' ed. Nobuko Adachi (London: Routledge, 2006), 53.</ref> Egy része ennek a csoportnak a kezdeti munkaszerződés lejárta után is maradt, kialakítva ezzel a Hawaii nikkei közösség magját. 1885-ben a Meidzsi kormány elkezdte hivatalosan szponzorálni a kivándorló programokat, hogy enyhítsék a túlnépesedés okozta nyomást és a [[Macukata-defláció]] hatását a vidéki területeken. A következő évtizedben a kormány szorosan részt vett az emigrálók indulás előtti útmutatásában. A japán kormány próbálta a kivándorlókat jó modorúnak tartani, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy Japán milyen méltóságteljes és tiszteletre méltó ország. 1890-es évek közepére, olyan bevándorlási cégek (imin-kaisha 移民会社) kezdtek dominálni, melyeket nem a kormány szponzorált, de a kivándorlási mintákat a kormány által szankcionált ideológiák továbbra is befolyásolták.<ref>Dresner, 52-68.</ref>
112. sor:
*[http://www.apj.org.pe/ APJ]
*[http://www.nikkeicity.com/ NikkeiCity]
*[http://www.nikkeiyouth.com/ Nikkei Youth Network] {{Wayback|url=http://www.nikkeiyouth.com/ |date=20141218035032 }}
*[http://digitalcollections.library.ubc.ca/cdm/landingpage/collection/jphotos Japanese Canadians Photograph Collection]
*[https://web.archive.org/web/20120407233750/http://www.nhk.or.jp/drama/harutonatsu/ ハルとナツ]
| |||