„Keresztelő Szent János-plébániatemplom (Sveti Ivan Žabno)” változatai közötti eltérés

A szerzők egy része a templomot egy [[1228]]-ban kelt oklevelben említett, Kőrös megyei iaxai Szent János templommal azonosítja, mely ''„Iaxa”'' néven [[1343]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] oklevelének harmadik, a csázmai káptalan által kiadott átiratában is említésre kerül.<ref name="Gulin">{{cite book|author=Gulin, Ante|title=Hrvatski srednjovjekovni kaptoli|location=Zagreb|year=2001|pages=68-72|language=horvát}}</ref> Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a Szent János templom valamikor [[1225]] és [[1323]] között épült. Ez a templom abban a dokumentumban is megjelenik, amellyel II. István zágrábi püspök [[1232]]-ben megalapította a csázmai káptalant.<ref>{{cite book|authorname="Gulin," Ante|title=Hrvatski srednjovjekovni kaptoli|location=Zagreb|year=2001|pages=71-72|language=horvát}}</ref> Itt egy ''„Sabnica”'' nevű birtokot említenek, majd jóval arrébb egy Szent János és egy Szent Márton kápolna is említésre kerül.<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title=Iz povijesti Čazmanskog kaptola|publisher=Čazma 1226-1976|location=Zagreb|year=1979|pages=71-72|language=horvát}}</ref> Fontos még, hogy a ''„sabnichi”'' plébániatemplom szerepel Ivan goricai főesperes [[1334]]-ben írt, a zágrábi egyházmegye plébániáit felsoroló statutumában.

Nemrég a templom felújítása alkalmával végzett munkák során a templom padlásán tűzvészre utaló nyomokat találtak.<ref name="Petes">{{cite book|author=Petešić, Ćiril|title=Župa Sveti Ivan Žabno|location=Sveti Ivan Žabno|year=1998|page=88|language=horvát}}</ref>

A 16. század folyamán Sveti Ivanon kisebb erődítményt említenek, mely a határvédelmi rendszer része volt. [[1574]]-ben a zágrábi püspökség összeírásában a kemléki főesperességben fekvő települést pusztának írják le és [[1577]]-ben is csak egy kisebb erődöt említenek itt.<ref>{{cite book|author=Kruhek, Milan|title=Križevačke utvrde i utvrde Križevačke kapetanije|publisher=Hrvatski institut za povijest Povijesni prilozi, Vol. 20.|year=2001|location=Zagreb |page=104|language=horvát}}</ref> A fordulópont a [[17. század]] elején következett be, amikor a törökök elhagyták Csázmát és Monoszló vidékét, és környékén megindult az élet helyreállítása. A kőrösi kapitányság megalapításával a 17. század elején Sveti Ivan (Sabnicza) vált a térség központjává, és eljött az alkalom a templom megújítására. Erre utal a templom diadalívének északi oldalán az [[1633]]-as évszám. A török kiűzése után jelenik meg a település nevének újabb változata a ''„Sabnicza”'' helyett a ''„Sabno”'', vagyis a mai Žabno. [[1704]]-től már rendszeresek az egyházlátogatások is a templomban. Így 1704-ben Putz vizitátor leírja, hogy a templom a kőrösi ezred védnöksége alatt áll, a tető és a famennyezet jó állapotú, a szentélynek három, a hajónak két ablaka van. A bejárat a nyugati oldalon van és efelett áll a harangtorony. A bejárat felett van a kórus is, mely művészi kivitelezésű, színesen kifestve. Felsorolja az oltárokat, majd említi a szószéket, a keresztelőkápolnát és a sekrestyét. [[1706]]-ban megemlítik, hogy a templomban van egy kripta is a papok számára. Az [[1744]]-es vizitáció említi a torony magasítását, mely valószínűleg ekkor kapja a barokk toronysisakot az aranyozott kereszttel.<ref name="Horvat">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|author=Horvat, Zorislav|title= Župna crkva Sv. Ivana Krstitelja u Svetom Ivanu Žabnu|pages=87-104|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. XVIII. No. 1, 2016.|language=horvát}} </ref>

Az [[1842]]-es vizitáció megjegyzi, hogy a templom már túl kicsi a hívek számára, így amikor a lehetősegek megengedik, bővíteni kell.<ref>{{cite book|authorname=Petešić, Ćiril|title=Župa Sveti Ivan Žabno|location=Sveti Ivan Žabno|year=1998|page=99|language=horvát}}</ref"Petes"> A bővítés azonban sokára vált lehetővé, mert csak [[1887]]-ben határozták el, és a bővítés [[1888]]-ban történt a szentély kétszeresére történő meghosszabbításával, a kórus, a burkolat felújításával és új sekrestye építésével. [[1896]]-ban a szentély északi oldalához új kápolnát építettek. <ref>{{cite book|authorname=Petešić,"Petes" Ćiril|title=Župa Sveti Ivan Žabno|location=Sveti Ivan Žabno|year=1998|page=101|language=horvát}}</ref> A történelmi események között szerepel az [[1938]]-as földrengés, amely ledöntötte a harangtorony tetejét, melyet kénytelenek voltak deszkákkal és kátránypapírral borítani és így állt [[1946]]-ig, amikor a mai gótikus tornyot emelték. Ekkor kapta mai egyszerű toronysisakját a régi barokk helyett.<ref name="Petes" />

A templom alaprajza latin kereszt, melyet a hajó, a szentély, a Jézus Szíve kápolna és a sekrestye alkot. A templom szerkezete élesen elválik a régebbi hajóra és a 19. század végén épített szentélyre. A harangtorony a nyugati homlokzaton, támpillérekkel megtámasztva emelkedik. A templom belseje boltozatos, a hajóban barokk, a szentélyben egy nemrégiben készült boltozat található, amely másolata a hajóban lévőnek. A hajóban, a harangtorony alatt egy kórus található.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|authorname="Horvat," Zorislav|title= Župna crkva Sv. Ivana Krstitelja u Svetom Ivanu Žabnu|pages=87-104|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. XVIII. No. 1, 2016.|language=horvát}}</ref>

A templom legrégebbi része az északi és a déli fal keleti része, melyen az építkezés legalább két szakaszának nyilvánvaló nyomai láthatók, melyek a 15. század végén és a 16. század elején történtek. Az alsó rész körülbelül 2 méteres magasságig, törött téglából épült, elég ügyetlenül kivitelezve. Itt néhány korábbi szerző római falat említ, míg mások római téglákról írnak, azonban az eléggé megrongálódott és javított fal nem lehet római. Ez a rész nyilvánvalóan az eredeti egyház maradványa, amelyért IV. Jenő pápa bűnbocsánatot adott azok számára, akik segítettek új templom építésénél. E szakasz falának felső kétharmada öt vak fülkével díszített, ablaktalan, valamivel jobb állapotú gótikus építmény. Az északi fal bal oldalát, mely egykor az apszis keleti részéhez csatlakozott ma a Jézus Szíve kápolna újonnan épített fala borítja. A déli fal nagyjából másolja az északit, egy fontos különbséggel: itt csak három fülke van, melyek közül a középső egykori gótikus ablak volt és csak később falazták el. A hajó déli falának ebben a szegmensében van még egy hármas ülőfülke, amelyet a 18. században egy barokk pilaszterrel elfedtek, de a templom legutóbbi kutatása során feltártak és visszaállítottak. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|authorname="Horvat," Zorislav|title= Župna crkva Sv. Ivana Krstitelja u Svetom Ivanu Žabnu|pages=87-104|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. XVIII. No. 1, 2016.|language=horvát}}</ref>

A harangtorony földszintjét dongaboltozat fedi, mely az első emeletttel együtt valószínűleg a templom 15. századi építésének idejéből származik. Nyilvánvaló, hogy sem a harangtorony felső emeletei, sem a hajó falai nem ezalatt épültek, így ezek építése a 17. században, a szentély boltozásával egyidejűleg immár barokk stílusban folytatódott. Legfelső része 1729 és 1744 között barokk stílusban épült. Legújabb része az 1946-ben épített toronysisak. A hajó és a szentély találkozásánál levő diadalív nagy íve arra utal, hogy a templom 1633-as újjáépítése során készült. Mivel a diadalív íve túl nagy lenne egy ekkora szentélyhez, nyivánvaló, hogy a szentélyt 1888-ban alaposan átépítették. Hosszúsága a réginek kétszerese, méretei 8,3 x 11.8 m. Összességében az épület sajátosságai ellenére megfelel az ország e részén emelt szakrális épületek elrendezésének. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|authorname="Horvat," Zorislav|title= Župna crkva Sv. Ivana Krstitelja u Svetom Ivanu Žabnu|pages=87-104|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. XVIII. No. 1, 2016.|language=horvát}}</ref>