„Progóc vára” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
 
== Fekvése ==
A vár falu közepén található 4-5 méter magas dombon állt, amelyen ma a falu temploma található.<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Története ==
A név Pruneg formában a [[13. század]]ban jelenik meg. Valószínűleg a birtok akkori, [[1248]]-as tulajdonosával<ref>Codex diplomaticus IV. kötet 349. old.</ref> hozható kapcsolatba, de az is lehet, hogy csak a Porog név torzított változata. A név talán az akkoriban használatos szláv Porga névből ered. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> A 13. században a falu a valamikori gordavai plébániához (in parochia Gordawa) tartozott. Ezt a birtokot szolgálataiért, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] Gyula fia Butkának adományozta. Butka neve valószínűleg a mai Patkovac faluról ered, ahol a családnak nagy birtokai voltak. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> A [[14. század]]ra a Porog nemzetség annyira megerősödött, hogy Porog fiai [[1334]]-ben Progócon várat, valamint egy Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot építtettek. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> A Szent Miklós templomot egy [[1347]]-es okirat<ref>Codex diplomaticus XI. kötet 394.old.</ref> is megemlítette. [[1481]]-ben a nemesek összeírásában találkozunk Progóczi László (Ladizlai de Progowcz) özvegyének a nevével.<ref>{{cite book|author=Šufflay, Milan|title=Osuda plemića križevačke is virovitičke županije 1481.godine|publisher=Vjesnik zemaljskog arkhiva VIII.|pages=156-164|language=horvát}}</ref> [[1493]]-ban az itteni birtokot a Porog nemzetség fiainak birtokrészeként említik. A Szent Miklós templom még [[1501]]-ben is szerepel a plébániák összeírásában. A nemzetség egyik utolsó leszármazottja Progowczi Balázs [[1504]] és [[1530]] között [[I. János magyar király|Szapolyai János király]] követe volt.<ref>{{cite book|author=Chmel, Joseph|coauthor=Lanz, Karl Fr W.|title=Monumenta habsburgica I.|page=357|language=német}}</ref>
 
== A vár mai állapota ==
A régészeti lelőhely átmérője körülbelül 45 méterig terjed, a keleti oldalán még a valamikori árok és sánc maradványai is megfigyelhetők. 1950 körül [[14. század]]i kerámiákat és tégladarabokat találtak itt. A domb körül, ma egy aszfaltozott út vezet. A hagyomány szerint a régi temető helyén állt az ősi Szent Miklós templom. Érdemes még megemlíteni, hogy a vár közelében egykor egy római település volt, mely mellett már akkor is út vezetett el.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Jegyzetek ==