„Békásmegyer” változatai közötti eltérés

a
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
 
Az egyik legmegrázóbb időszak a falu életében a II. világháború végén az itt élő német ajkú családok kiutasítása. [[1946]]-ban 575 [[Dunai svábok|sváb]] családot [[Németek kitelepítése|telepítettek ki Németország]]ba; a helyükre magyarokat hoztak [[Mezőkövesd]]ről, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiából]] és [[Románia|Romániából]].<ref>http://www.bppiac.hu/palyazat/pdf/bekasmegyer_szulofalum.pdf {{Wayback|url=http://www.bppiac.hu/palyazat/pdf/bekasmegyer_szulofalum.pdf# |date=20061207173640 }} (PDF dokumentum)</ref> A magyar lakosság betelepítése nagy változást hozott a falu életében. A sváb hagyományok nagy része feledésbe merült. Az erőteljes magyarosítás hatására a német nyelv használata is háttérbe szorult. A falu lakosságának a többsége ekkor a rohamosan fejlődő környező ipari üzemekben dolgozott, például Csillaghegyi Téglagyár, [[Óbudai Hajógyár]], textilszövő és -festőgyárak. A mezőgazdasági termelés megszűnt a falusiak fő tevékenysége lenni.
 
[[1950]]. [[január 1.|január 1-jén]] hét várost és tizenhat községet csatoltak Budapesthez. Ekkor szűnt meg Békásmegyer önállósága is, azóta Budapest része. [[1971]]-ben kezdték el építeni a [[lakótelep]]et, kezdetben a 11-es főút Duna felőli oldalán, később1978-tól a hegy felőli oldalon is. Az első ütemben épült tízemeletes [[panelház]]ak a Madzsar József utca – Pünkösdfürdő (akkor Munkácsy Mihály) utca – Hatvany Lajos (akkor Bogár Ignác) utca – Juhász Gyula utca négyszögben még teljes mértékben az óbudai lakótelep házainak mintájára készültek a 43. számú Állami Építőipari Vállalat [[házgyár]]ának kivitelezésében. A később épült házak már változatosabb képet mutatnak, megjelent néhány négy- és tizenöt emeletes ház is. A nyugati oldal tervezésekor már a lakótelep szerkezetének kialakítására is nagyobb gondot fordítottak. A lakótelep építésének áldozatul esett a falu egy része, amelyet lebontottak. A mai Pünkösdfürdő utca például a hetvenes évek végén még Munkácsy Mihály utca néven egyenesen keresztezte a 11-es út és a HÉV vonalát és a megmaradt falurész főutcájáig, a Kőbánya utcáig vezetett. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Az egész lakótelep [[1983]]-ra készült el, összesen 13394 lakással. A korábbi [[Békásmegyer-Pünkösdfürdő HÉV-állomás|Békásmegyer-Pünkösdfürdőt]] és [[Békásmegyer felső megállóhely|Békásmegyer felsőt]] felváltó, a kettő közt felépülő HÉV-állomást és az új gáton a Duna-parti sétányt [[1981]]-ben, a szakorvosi rendelőt [[1986]]-ban adták át.
 
[[1993]] szeptemberében szomorú esemény kapcsán került az országos figyelem középpontjába Békásmegyer: a Jós utca egyik kilencedik emeleti lakásában egy férfi vegyszereket és robbanóanyagokat tárolt, s a mosógépben kigyulladt anyagok okozta tűz hatalmas, több ember életét követelő robbanást okozott. Egy tizenhat éves testvérpár ijedtében kézen fogva ugrott ki a nyolcadik emeleti erkélyről, amikor látták, hogy a hátuk mögött lángol a lakás és a szüleik meghaltak. A tűzoltóság ekkor még nem rendelkezett az életmentéshez megfelelő eszközökkel, és a sok tízezres városrésznek tűzoltólaktanyája sem volt. A tragédia is hozzájárult a békásmegyeri tűzoltóság létrejöttéhez, amelyre azonban még tizenkét évet kellett várni.