Wikipédia

„Székesfehérvár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a jav.
a kis
85. sor:
A [[11. század]]ban a város a [[szentföld]]i zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A [[12. század]] fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést [[III. Béla magyar király|III. Béla]] anyja, [[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina]] eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által alapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári [[prépost]]ok voltak. [[1222]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] itt bocsátotta ki az [[Aranybulla|Aranybullát]] (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen), mely tartalmazta az alattvalók jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt [[1848]]-ig a magyar [[alkotmány]] alapja.
 
[[1242]] tavaszán a [[tatárjárás|tatárokmongolok]] megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédettazonban megakadályozta, hogy a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtakeljussanak a várfalhoz jutnivárfalakig. A [[13. század]] és a [[15. század]] között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából [[1490]]-ig számtalan metszeten örökítették meg.
 
A középkor végi Székesfehérvár életében komoly törést jelentett az [[Székesfehérvár ostroma (1490)|1490-es ostrom]]. AzA [[I. Mátyás magyar király|I.Mátyás Mátyáskirály]] halála után kezdődött trónutódlási küzdelem során Székesfehérvár 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a [[I. Miksa német-római császár|Hababsurg Miksa főherceg]] vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig I. Miksa kezén maradt.
 
=== Székesfehérvár a török hódoltság idején ===
 
A [[mohácsi csata|mohácsi csatát]] ([[1526]]) követően a város [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] harcábanközött kirobbant [[Magyar belháború (1526–38)|belháborúban]] a város az előbbi mellé állt, s mellette egészen János haláláig kitartott mellette, annak ellenére, hogy [[Révay Ferenc]] nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnaka nyerjevárost megFerdinánd oldalára vonja. Ferdinánd még bizonyos [[Fejér megyeivármegye]]i községeket is adományozott a városnak. [[1543]]-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelvemegelégelvén az ostromot, a [[Varkocs György]] várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A [[török hódoltság]] idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá[[dzsámi]]vá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült [[törökfürdő]]nek ma már csak romjai láthatóak., Ezez a Török Udvar.
 
A török igazgatási beosztás szerint a város a budai [[vilajet]] fehérvári [[szandzsák]]jának volt a székhelye. [[1688]]-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A[[1601]]-ben, a [[tizenöt éves háború]] során [[1601]]-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|királyi bazilika]], amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű [[Wathay Ferenc]] is (akinek szobra a Prohászka ligetben áll).
[[Fájl:Vörösmarty Színház, Székesfehérvár.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Vörösmarty Színház épülete. Az 1874-ben épült színházat a legrégebbiek és a leghíresebbek között tartják számon Magyarországon]]
[[Fájl:Fejér County Court, Székesfehérvár.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Az 1902-ben épült Törvényház]]
102. sor:
=== Székesfehérvár a reformkorban ===
A [[reformkor]]i nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A Számmer-nyomda ([[1803]]) és a Nemzeti Színjátszó Társulat ([[1818]]) alapítása, a két Casino ([[1838]]), a Szépészeti Testület ([[1839]]) és az Olvasó Társaság ([[1840]]) létesítése mind-mind a nemzeti eszmék reformkori térnyerését, az öntudatos polgári réteg erősödését tanúsította és a megnövekedett kulturális igények kielégítésének korszerű formáit biztosította.<ref>Rubicon Történelmi Magazin 2013/6 – Szent István nyomában – Fehérvár a magyar koronázóváros</ref> [[1848]]. [[március 15.|március 15]]-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt [[Budapest]] árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.
 
[[Fájl:Szekesfehervar Romkert 01.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A középkori romkert, nemzeti emlékhely]]Gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb [[1860]]-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd [[1861]]-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az [[1850-es évek]]től induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása [[1866]]-ban, a [[Vörösmarty Színház]] felépítése ([[1872]]–[[1874]]) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése [[1879]]-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma [[Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet]]) helyt adó épületkomplexum [[1902]]-ben készült el.▼
[[Fájl:Szekesfehervar Romkert 01.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A középkori romkert, nemzeti emlékhely]]
 
▲[[Fájl:Szekesfehervar Romkert 01.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A középkori romkert, nemzetiváros emlékhely]]Gazdaságánakgazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb [[1860]]-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd [[1861]]-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az [[1850-es évek]]től induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása [[1866]]-ban, a [[Vörösmarty Színház]] felépítése ([[1872]]–[[1874]]) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése [[1879]]-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma [[Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet]]) helyt adó épületkomplexum [[1902]]-ben készült el.
 
[[Fájl:Székesfehérvár, copf stílusú palota.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Copf stílusú lakóház (ma iskola) a Szent István téren. Valószínűleg a Püspöki palota mintájára épült a 19. században]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Székesfehérvár”