„Kiskunság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cím helyesbítése Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4D:2DC1:EC00:740B:1C06:6125:FF4 (vita) szerkesztéséről Civertan szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
3. sor:
[[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy [[1862]]-es térképen]]
[[Fájl:Csira-szék.jpg|jobbra|260px|thumb|Kiskunsági táj (Csíra-szék, Orgoványi-rétek, [[Kiskunsági Nemzeti Park]])]]
[[Budapest]] déli előtere és [[Szeged]] között, a [[Duna]]–[[Tisza]] közén átlósan elhelyezkedő nagytáj.
== Földrajza ==
12. sor:
A vidéken igen nagy problémát okoz a [[1980-as évek|'80-as évek]] óta egyre fokozódó vízhiány, igen magas az [[ariditási index]] mértéke. A szabadszállási Kondor-tó, a ladánybenei Madaras vagy a lajosmizsei Nyír-tó mind eltűnt. Olyan tanulmányok is napvilágot láttak már, amely szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa [[félsivatag]]i tájainak. A vízhiány, illetve a Duna és Tisza közötti hajóút megteremtése céljából már 300 éve foglalkoznak egy Duna-Tisza csatorna építésével a Kiskunságon át.
==
Nevét a területén a [[tatárjárás]] után letelepedett [[kunok]]ról, illetve a [[török hódoltság]] megszűnte után szervezett önálló (1876-ig fennállott) közigazgatási egységről ([[Jászkun kerület]]) kapta. Középkori lakossága a 16. századra elmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A hódoltság a népesség pusztulását, elmenekülését és nagyarányú keveredését idézte elő. A 18. század elején mindössze öt nagyobb helysége létezett: [[Kiskunlacháza]], [[Kunszentmiklós]], [[Szabadszállás]], [[Fülöpszállás]], [[Kiskunhalas]]. A Kiskunság pusztáinak újratelepülésében az egykori kun előzményű reliktumok baranyai és más Kelet-dunántúli települőkkel is kiegészült református lakosságán kívül a [[Jászság]] római katolikus népessége is részt vett egészen a 19. századig (Kiskunfélegyháza, Kiskundorozsma). A Felső-Kiskunságban jászsági eredetű települések Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Kocsér és Jászkarajenő.<ref>{{Cite book |title=Kürti László: Lajosmizse, falu, puszta, község, város. I-II. köt. Lajosmizse, 2019, 56-58.}}</ref> Különösen a jászkun [[redemptio]] után (1745) gyorsan megerősödtek mezővárosi jellegű közösségei, amelyekben jelentős [[extenzív állattartás]]t tett lehetővé a pusztabérletek rendszere, részben ennek következményeként alkalmazták a [[szálláskert]]es településrendszert.
| |||