„Hőtágulás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Gátolt hőtágulás: Képlet formázása |
a →Gátolt hőtágulás: Szóköz pótlása |
||
66. sor:
Ha például egy 20 °C hőmérsékletű, zömök [[acél]]rudat satuba fogunk, majd 120 °C-ra felmelegítünk és feltételezzük, hogy a satu nem melegszik fel, akkor a hőfeszültséget az alábbiak szerint számolhatjuk:
:<math> \sigma = 2,1 \cdot 10^5\ \mathrm{MPa} \cdot 1,2 \cdot 10^{-5}\ \frac{1}{\mathrm{K}} \cdot 100\ \mathrm{K} = 252\ \mathrm{MPa}\, </math>
A merev szerkezeti acél [[folyáshatár]]a, vagyis az a feszültség, ami felett már maradó alakváltozást szenved, ~ 250 MPa. Így érzékelhető, hogy miért veszélyes az, ha nem hagyjuk szabadon tágulni a gépalkatrészeket és szerkezeti elemeket. Az üvegpohárba öntött forró víz eltörheti az edényt, a hidak maradandóan deformálódnának, ha nem építenének be dilatációs szerkezetet.
| |||