„Magyar katolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát BOGLÁRKA VAGYOK 2345788665665 (vita) szerkesztéséről CsurlaBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{egyház infobox
|név=
|saját név =
|vallás =kereszténység
7. sor:
|eredet = [[római katolikus egyház]]
|lelkészi vezető= [[Erdő Péter]]
|lelkészi tisztség= [[Esztergomi érsek|
|nemlelkészi vezető=
|nemlelkészi tisztség=
|szertartás = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]], görög
|tagság={{szám|3691389}} (2011)<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vallas/10_01_01.xls |title=A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint |accessdate=20150824 |year=2011 |work=Népszámlálás 2011 |publisher=[[Központi Statisztikai Hivatal]] |language=magyar}}</ref>
|nyelv=[[Latin nyelv|latin]], [[Magyar nyelv|magyar]]
|rómához csatlakozott =
|státusz =
|státusz kezdete =
|naptár =[[Gergely-naptár|gregorián]]
|technikai szám = 0011
}}
17 ⟶ 23 sor:
A római katolikus egyház – katolikus szóhasználattal a ''világegyház'' – élén a római pápa áll, akinek az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazása szerint „a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van … az összes részegyházak és azok csoportjai fölött is”.<ref>Az egyházi törvénykönyv. Szent István Társulat, Budapest, 2001</ref> Ebből következően a magyar részegyház, ugyanúgy, mint az összes többi részegyházak, nem autonóm szervezet, mert ügyeiben (elvileg, és a jog által szabályozott esetekben – mint például a püspökök kinevezése – gyakorlatilag is) a pápa közvetlenül intézkedhet, ő tekintendő legfőbb fejének.
A világegyház elsődlegesen [[egyházmegye|egyházmegyékre]] van osztva, ezek számítanak elsősorban „részegyházaknak”.<ref name=mandipaphi1>{{cite web |url=http://mandiner.hu/cikk/20180918_paphiany_riport |title=Van-e Magyarországon paphiány? |accessdate=20181001 |author=[[Szilvay Gergely]] |date=20180918 |publisher=[[Mandiner]] |language=magyar }}</ref> Az egyes országok egyházaira alkalmazott elnevezések – mint például a „magyar katolikus egyház” – katolikus szempontból ilyen egyházmegyék másodlagosan létrehozott csoportjait jelölik, melyek kevesebb önállósággal bírnak, mint az egyházmegyék vagy akár ezeknek részei, a plébániák. A katolikus egyház szervezetben tehát tulajdonképpen nem létezik „magyar katolikus egyház”; a neki leginkább megfelelő állandó intézmény a Magyarország területén működő egyházmegyék püspökeiből álló [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]].
Mivel a magyar katolikus egyház fogalmába beletartozik a katolikus világegyház Magyarország területén működő ''minden'' részegyháza, ezért beleértendőek nem csak a latin rítusú egyházmegyék, hanem az itt működő [[keleti katolikus egyházak|keleti katolikus részegyházak]] is, nevezetesen a [[magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] és [[örmény katolikusok|örmény katolikus]] egyházkormányzati egységek.
Polgári jogi szempontból a magyar katolikus egyház bíróságilag bejegyzett vallási csoport, melynek jogait a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] gyakorolja.
== Történelem ==
| |||