„Obszesszív-kompulzív zavar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
175. sor:
Amennyiben a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés nem hoz megfelelő eredményt, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban [[mély agyi stimuláció]] is szóba jöhet. Az [[Európai Unió]] területén OCD kezelésére a mély agyi stimulációt egyelőre csak kísérleti módszernek tekintik.
==Pszichoterápia==
Több módszer is van a pszichoterápiára, melyek nemcsak módszerükben, hanem a mögöttük álló elméletben is különböznek. Működési mechanizmusuk és stratégiájuk tudományos vizsgálat, illetve megbeszélésék tárgya.<ref>Stefan Kempke, Patrick Luyten: ''Psychodynamic and cognitive–behavioral approaches of obsessive–compulsive disorder: Is it time to work through our ambivalence?'' In: ''Bulletin of the Menninger Clinic.'' Vol. 71, December 2007, S. 291–311.</ref> Pszichoanalizisre alapuló módszereket is bevetnek, melyek azonban nincsenek véletlenített ellenőrzött vizsgálatokkal alátámasztva.<ref name="S3-Leitlinie.038/017" />
A viselkedésterápia hatékony pszichoterápiás eszköz. Elkezdését nem szabad halogatni, mivel annál hatékonyabb, minél korábban elkezdik. Hatékonyságban nem különbözik a kognitív terápiától és a kognitív viselkedésterápiától.<ref name="S3-Leitlinie.038/017">''S3-Leitlinie Zwangsstörungen''. Deutsche Gesellschaft für Psychiatrie und Psychotherapie, Psychosomatik und Nervenheilkunde (DGPPN), AWMF-Register Nr. 038/017 Klasse: S3</ref>
Konfrontáció cselekvésgátlással: Jól kutatott módszer.<ref>H. S. Reinecker: ''Zwänge – Diagnose, Theorien und Behandlung.'' 2. Auflage. Hans Huber, Bern 1994.</ref><ref>G. S. Steketee: ''Treatment of obsessive compulsive disorder.'' Guilford Press, New York 1993.</ref><ref>S. M. Turner, D. C. Beidel: ''Treating obsessive-compulsive disorder.'' Pergamon Press, New York 1988.</ref> A beteget újra és újra szembesítik azokkal a tárgyakkal és helyzetekkel, amelyek félelmet, kényszergondolatokat illetve kényszercselekvést váltanak ki. Ezeket eleinte modellezik, mivel a betegnek elente nehézségére esik ezekkel szembesülnie. Újabban gátlás helyett menedzselésről beszélnek, mivel csak az elkerülő reakciókat gátolják.<ref>[https://dr-elze.de/zwangsstoerungen-verhaltenstherapie ''Exposition mit Reaktionsmanagement''.]</ref> Mivel majdnem lehetetlen megfigyelni az elkerülő gondolatokat, rávezetik a pácienst arra, hogy tartalmilag foglalkozzon félelmeinek központi témáival és a helyzet érzelmi minőségére hagyatkozzon.<ref name="Reinecker 2009" /> Ebben az értelemben csak az elkerülő viselkedés reakcióit gátolják, míg az érzelmieket bátorítják. A konfrontációt és a reakcióelkerülést mind egyéni, mind csoportterápiában is végzik. Az ezzel a módszerrel kezelt kényszerbetegek 60-90%-ánál javulás érhető el a kényszercselekvések számát tekintve és az arra következő érzelmi reakciókban. Az eredmények évekkel később is megmaradnak.<ref>Ronald J. Comer: ''Klinische Psychologie.'' Spektrum, Akad. Verlag, 2001.</ref>
Habituációs tréning: Ez a módszer elszigetelt kényszergondolatokkal foglalkozik. Az alanyoknak fel kell idézniük ezeket és hosszabb ideig ellenállni nekik. Egy másik formában felvételről hallgatják vissza a kényszergondolatokat.<ref>H. S. Reinecker: ''Zwänge - Diagnose, Theorien und Behandlung.'' 2. Auflage. Hans Huber, Bern 1994.</ref>
Asszociációs hasítás: Az alanyok szavakba foglalják és modellezik kényszergondolataikat, A negatív, kínzó gondolatok mellett semleges vagy pozitív kapcsolatokat építenek fel, annyira, hogy ez alternatív útvonalakat építenek ki az idegrendszerben. Ezt a módszert az alanyok saját maguk is alkalmazhatják.<ref>Steffen Moritz: {{Webarchiv |url=http://www.uke.de/kliniken/psychiatrie/downloads/klinik-psychiatrie-psychotherapie/Manual_Assoziationsspaltung_korrigiert_070824.pdf |wayback=20110813093246 |text=''Assoziationsspaltung korrigiert''.}} (PDF; 809 kB) Uni-Klinik Hamburg-Eppendorf, August 2009.</ref><ref>[http://www.aerzteblatt.de/v4/archiv/artikel.asp?id=65623 ''Ein Netz gegen Zwänge''.] In: ''Deutsches Ärzteblatt.'' August 2009.</ref> Rendszeres áttekintéssel szignifikáns hatással voltak a kényszergondolatokra és a kényszertünetekre a kontrollkörnyezettel összehasonlítva.<ref>{{Internetquelle |autor=Terence H. W. Ching*, Lena Jelinek, Marit Hauschildt and Monnica T. Williams |url=http://www.eurekaselect.com/174831/article |titel=Association Splitting for Obsessive-Compulsive Disorder: A Systematic Review |datum=2019-11-30 |abruf=2020-01-03 |sprache=en}}</ref>
== Megjelenése a popkultúrában ==
| |||