„Tudományos szkepticizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
magyarországi és nemzetközi szakasz kiegészítése
7. sor:
A ''szkeptikus'' kifejezést ma olyan személyre is használják (főleg önmeghatározás jelleggel), aki egy adott szituációban bírálóként lép fel, gyakran a [[kritikai gondolkodás]] és a [[tudományos módszer]] elveit alkalmazva, hogy egy állítás vagy módszer helyességét megállapítsa. A szkeptikusok fontosnak tartják a tapasztalati bizonyítékokat, a szigorú logikai érvelést és racionális vitát, mert ezek kínálják a legbiztosabb módszert egy állítás érvényességének vagy megalapozatlanságának megállapítására.<ref>{{Cite web|url=http://www.skepticblog.org/2008/11/17/skeptic-the-name-thing-again/|title=Skeptic – that name again|author=[[Steven Novella]]|accessdate=2014-05-25}}</ref>
 
Érvelési hibák például az ellenfél mondandójának leegyszerűsítése vagy kiferdítése ([[szalmabáb érvelésszalmabábérvelés]]), a kérdéskörök feketén-fehéren látása ([[Hamis dilemma|áldilemma]]) vagy egy döntés következményeinek eltúlzása ([[csúszós lejtő]]).
 
Bár a szkepticizmus a tudományos módszer és a kritikai gondolkodás köré épül, de ez nem jelenti azt, hogy egy szkeptikus szükségszerűen szüntelenül alkalmazza is ezeket. Minden állítás bizonyításának kritériuma eltér; minél rendkívülibb az állítás, egy szkeptikus annál rendkívülibb bizonyítékot fog kérni. A hétköznapi állítások (pl. családi történetek) nem igényelnek bizonyítást, egy megbízhatónak tartott napilapban megjelent piacgazdasági mutatók is nagy valószínűséggel igazak, egy bulvársajtóban megjelent egészségügyi témájú cikknél viszont egy szkeptikus elvárja, hogy megbízható forrás alapján írják meg. Egy [[UFO|harmadik típusú találkozás]] meg már komolyan alátámasztandó. A következő kérdésfeltevésekkel tudjuk az állításokat a kritikai gondolkodásmód górcsöve alá helyezni: