Jogi diplomáját [[1933]]-ban szerezte meg a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]]. A [[Második világháború|második világháborúban]] haditudósítóként dolgozott, 1944. március 19-ig a budapesti ''[[8 Órai UjságÚjság|8 Órai Újság]]'' és a ''[[A Reggel|A Reggel]]'' munkatársa volt. [[1941]]-ben a szovjet fronton szolgált és megírta ''Túl a Sztálin vonalon'' című könyvét. 1944. december elején átment a fronton [[Debrecen|Debrecenbe]]. Itt a [[Magyar Vöröskereszt]] főtitkára lett. Ebben a minőségben 1945. júliusában vöröskeresztes delegációt vezetett a magyarországi és romániai hadifogolytáborokba.{{forr}} Röviddel visszatérte után, 1945. augusztus 7-én a budapesti Szentkirályi utcai hivatali helyiségéből hurcolták el. A szovjet katonai bíróság halálra ítélte, de a Legfelsőbb Szovjet Bíróság öt évi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatta az ítéletet. Magyarországra csak az [[1950-es évek|ötvenes évek]] végén tudott visszatérni. [[1960]] és [[1962]] között az ''[[Ország-világ (1957–1992)|Ország-Világ]]'' hetilap főmunkatársaként dolgozott, majd az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965 nyarán az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ba költözött és [[München|Münchenben]] élt. Itt jelent meg először a ''Szibériai Trilógia'' című műve (1967, 1968, 1971). Német nyelvű könyveit a „Die Wahrheit auf Russisch: Freud und Leid der Iwan Iwanowitsch“ címen 1969-ben, spanyolul a barceloniai Editorial Bruguera kiadónál,<ref>[http://articulo.mercadolibre.com.ar/MLA-615860598-la-urss-esa-desconocida-aron-gabor-rusia-union-sovietica--_JM ''La Urss, Esa Desconocida-aron Gabor-rusia-unión Soviética'']</ref> 1972-ben, „Wohin Amerikaner?“ címen 1970-ben a müncheni Südwest Verlag-nál adták ki.<ref>Aron Gabor: Wohin, Amerikaner? Report über die Verwandlung der Neuen Welt. Südwest Verlag {{ISBN|9783517001234}}</ref> Többször beutazta az [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikai Egyesült Államokat]], [[Kanada|Kanadát]], Dél-Amerikát. Kétszer járt [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] és Dél-Afrikában, ahol idegenbe szakadt magyarságunk életét tanulmányozta. 1974-ben ''Ázsia peremén'' címmel az ausztráliai magyarság életéről számolt be. 1978-ban ''Túlélés'' című kötetében 1960–65 közötti budapesti élményeit írta meg. Számtalan külföldi magyar újság munkatársa volt, de írásai idegen nyelven is jelentek meg.
