„Cigánd története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Régi cigándi képeslap.jpg|bélyegkép|350px|jobb|Régi képeslap Cigándról]]
'''Cigánd története''' több mint {{szám|700}} éves múltra tekinthet vissza. [[Anonymus]] írásából tudjuk, hogy ezen a vidéken már a [[honfoglalás]] korában megjelentek a [[magyarok]], de [[régészet]]i kutatások bizonyítják, hogy már előtte is lakott volt. Az egységesen ''Zygand'' birtokként említett települést, [[1347]]-ben egy birtokper kettészakította, de [[1923]]-ban [[Kiscigánd]] és [[Nagycigánd]] újraegyesült. A [[Tisza]] sokáig meghatározó szerepet töltött be a település életében egészen a [[19. század]] végéig, amikor is elkészültek a folyamszabályozási munkálatok. A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén, táperőben gazdag földekhez juthattak a cigándiak. Ennek köszönhetően ugrásszerűen növekedett a lakosság száma, egészen a [[20. század]] közepéig, amikor [[Cigánd]] lett a legjelentősebb [[bodrogköz]]i település.{{refhely|Hajdú 1997|50. old.}} Ezt követően a [[bevándorlás]] üteme lassult és a lakosság létszáma {{szám|5000}} fő körül állandósult. A [[Kollektivizálás Magyarországon| termelőszövetkezet]]ek megalakulása után megindult a gépesítés és a nagyüzemi gazdálkodás, melynek hatására javultak ugyan a termelési eredmények, de a [[mezőgazdaság]] csökkenő munkaerőigénye miatt megindult a lassú elvándorlás. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a mezőgazdaságban végbemenő jelentős gépesítési hullám, a piacnyitás és az ezzel járó erős verseny tovább csökkentette a föld által eltartott lakosok számát. Az [[1994]]-ben átadott [[II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd]]nak köszönhetően a település elzártsága jelentősen csökkent, és [[2004]]-ben várossá nyilvánították. A település dinamikus fejlődésének ellenére, [[2013]] óta az ország egyik legrosszabb [[gazdasági rendszer|gazdasági]] és [[társadalom|társadalmi]] helyzetű [[Cigándi járás|járásának]] székhelye.<ref>{{cite web|url=http://societas.blog.hu/2015/11/24/bemutatjuk_magyarorszag_3_legszegenyebb_jarasat?desktop=|title= Bemutatjuk Magyarország 3 legszegényebb járását|publisher=Societas.blog.hu }}</ref>
 
==Földrajzi háttér==