„Óbolgár irodalom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{magyaros|bolgár}}
[[Fájl:Tomic_Psalter,_National_Archaeological_Museum,_Bulgaria_01.jpg|thumb|200px|A Tomics-féle zsoltároskönyv (Томичов псалтир) a 14. századból]]
Az '''óbolgár irodalom''' a [[bolgár irodalom]]nak a bolgár írásbeliség előtti időktől körülbelül a 18. század közepéig terjedő időszaka. Az írásbeliség kialakulása előtt a területen élő népek irodalmáról lehet beszélni, illetve görög nyelvű óbolgár feliratokról és szájról szájra terjedő népköltészetről, népdalokról. Mintegy 80 óbolgár felirat maradt az utókorra a 9. és 10 századból, zömében sírfeliratok, események, hódítások kőbe vésett lenyomatai, az egyik ilyen lelet [[Omurtag bolgár kán]] kőbe vésett felirata [[Veliko Tarnovo|Tarnovóban]]. A bizánci kereszténység felvétele fontos fordulópont volt az elszlávosodott bolgárok történetében,
Az ortodox vallás elterjedését követően a bolgár irodalom gyakorlatilag a keresztény hitnek lett alárendelve. Metód tanítványai iskolákat alapítottak Bulgáriában, [[Ohridi Szent Kelemen|Ohridi Kelemen]] [[Ohrid]]ban hozott létre egyet, a másik nagy központ [[Veliki Preszlav|Preszlavban]] létesült, olyan személyiségekkel, mint [[Preszlavi Konstantin]], [[Joan Ekzarh]], [[Csernorizec Hrabar]], Csernorizec Doksz vagy [[I. Simeon bolgár cár]]. Simeon 893-ban Preszlavba helyezte át a székhelyét, ahol a preszlavi gyűlésen az óbolgár nyelvet tették meg az ország és az egyház hivatalos nyelvének. Ennek köszönhetően itt alakult ki az óbolgár irodalom „aranykora”.
|