„Óbolgár irodalom” változatai közötti eltérés

A középkori világi próza népszerű műfaja az [[Elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]] lett, bizánci és görög szövegek átültetése folyt. KétAz elbeszéléseket két nagy csoportra osztják az irodalomtörténészek: erkölcsoktató elbeszélésekre és hősi-történelmi jellegű elbeszélésekre. Az egyik legnépszerűbb irodalmi alkotás ebben az időszakban a [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] legendáit tartalmazó ''[[Sándor-regény]]'' volt. A keresztény irodalmi alkotások megjelenésével egy időben az úgynevezett [[apokrif iratok|apokrif]], azaz kánonon kívüli irodalmi művek is elterjedtek Bulgáriában, bizánci közvetítéssel. A X. századtól vált jellemzővé a műfaj. A művek többségét görög nyelvből fordították, de léteznek ismeretlen szerzőségű, eredeti bolgár apokrif történetek is, ilyenek például a ''Balgarszki apokrifen letopisz'' vagy a ''Szolunszka legenda''. Születtek féltudományos művek is, amelyek a középkori ember számára próbálták megmagyarázni a világ jelenségeit. Ilyen volt pl. a ''Razumnik'', mely egyfajta enciklopédiaként igen népszerű volt.