„Medián halálos adag” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Hivatkozások: források --> jegyzetek AWB
százalékjel elé nem kell szóköz, mert nem mértékegységjel
16. sor:
:* megbecsülhető vele egy esetleges emberen (vagy állaton) történő mérgezés halálos kimenetelének valószínűsége;
 
== Miért nem a 100 %-os halálozást mutató dózis az elfogadott mérőszám? ==
A xenobiotikum dózisa és az általa kiváltott válaszreakció erőssége közötti összefüggés nem lineáris. Másként fogalmazva, kétszeres dózis nem vált ki kétszeres erősségű hatást, hanem annál rendszerint kisebbet. A dózis és hatás közötti összefüggés grafikus ábrázolása egy platóhoz konvergáló görbét eredményez, amelyről nagyon nehéz leolvasni pontosan a 100 %-os mortalitáshoz<ref group="m">A ''mortalitás'' latin eredetű szó, melynek jelentése ''halandóság'' vagy ''halálozási arány''. </ref> tartozó dózist. Ezzel szemben a görbe meredek emelkedése folytán 50%-os letalitásnál sokkal pontosabban határozható meg a hozzá tartozó érték. Ha a letalitási görbénél azt az adatot vennénk alapul, amelynél valamennyi állat elpusztul, akkor erősen alábecsülnénk a vizsgálati anyag toxicitását, mivel a legellenállóbb állatra vagy állatokra kifejtett hatás alapján ítélnénk meg azt, miközben az állatok túlnyomó része már jóval kisebb dózisra elhullott. Mivel az LD<sub>50</sub> értéknek az a rendeltetése, hogy segítségével mérgező anyagokat összehasonlítsunk, kategorizáljunk, vagy mérgezés esetén a halál valószínűségét megbecsüljük, az 50% éppoly informatív, mint a 100%.<ref>Szekeres L.: ''Orvosi gyógyszertan''. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 52–53. oldal {{ISBN|963-240-111-5}}</ref><ref>Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical publishing Division, 2006. 11. kiadás, 1739–1740. oldal, {{ISBN|0-07-142280-3}}</ref>
 
== Miért kell testtömeg kilogrammra megadni az LD<sub>50</sub> értéket? ==
161. sor:
Az LD50 érték kísérletes meghatározásakor pontosan ismert a szervezetbe bejuttatott és ott mérgezési tüneteket kiváltott vizsgálati anyag mennyisége. Vannak azonban olyan körülmények, amikor nem lehetséges a xenobiotikum dózisának a pontos megadása. Ha például a vizsgálati anyag a levegőben lebegő por, aeroszol vagy gáz, és ezért az expozíció belégzéssel a tüdőn keresztül történik, akkor nehéz megmondani, hogy valójában mennyi anyag került a tüdőn át a szervezetbe. A meghatározás érdekében az állatokat olyan kísérleti kamrában tartják (általában négy órán át), amelynek légterében a szer koncentrációja ismert és állandó, majd az expozíciót követő 24 órában figyelik az állatok elhullását. Ebben az esetben természetesen nem lehet halálos ''dózisról'' beszélni és így az LD<sub>50</sub> fogalma is értelmét veszti. Ilyen helyzetben a toxicitást különböző légkoncentráció alkalmazása után a medián letális koncentrációval (LC<sub>50</sub>) fejezik ki. A továbbiakban az LD<sub>50</sub>-nél leírt módon eljárva LC<sub>50</sub> értéket számolnak. Ilyen jellegű vizsgálatokat általában munkaegészségügyi biztonsági előírásokhoz szokás végezni.
 
Hasonló a helyzet, ha az élővizekbe kerülő mérgező anyagok vizsgálata során az anyag édesvízi halakra gyakorolt toxicitását vizsgálják és a vízben oldott, halált okozó koncentráció megállapítása a cél. Ebben az esetben sem tudható, hogy pontosan mennyi anyag jutott a halak szervezetébe, csak az anyag vízben mért koncentrációja ismert. Ezért az akut toxicitást a közepes letális koncentrációval (LC<sub>50</sub>) fejezik ki, tehát azzal a vízben mért koncentrációval, amely a kísérleti halak csoportjának 50 %-ánál halált okoz valamilyen folyamatos expozíciós időtartamon belül.
 
== Jegyzetek ==