„Földi nehézségi gyorsulás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átfogalmaz, form |
a →A nehézségi gyorsulás mért értéke: átfogalmaz |
||
38. sor:
A Földhöz képest periodikusan változó helyzetű Hold és Nap gravitációs hatása miatt ''g'' periodikusan változik (mint az [[árapály]]). A kicsiny relatív ingadozás: <math>\frac{\Delta g}g \approx 5\cdot 10^{-8}</math>, amit [[Gravimetria (geodézia)|graviméteres]] mérésekkel mutattak ki.<ref>{{Cite book |title=Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1997 , ISBN 963 19 5313 0}}</ref>
==A földi nehézségi gyorsulás mért értéke==
A nehézségi gyorsulás egy adott helyen mért értéke több okból is eltér a fenti számolásokkal kapható értéktől. Például, mert a Föld – épp a centrifugális erő hatása miatt - nem tökéletesen gömb alakú, és mert a tömegeloszlása nem homogén.
A Föld felszíne alatt lévő ásványi kincsek jelentősen befolyásolják a helyi sűrűségviszonyokat, így a ''g'' helyi értékét. A térerősség mérésével ezek a területek jól feltérképezhetők. A nehézségi gyorsulás pontos mérésére Eötvös Loránd speciális [[Eötvös-inga|torziós ingát]] fejlesztett ki.
==A pilóta és a ''g''==
| |||