„Terhes Sámuel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) kat |
|||
18. sor:
==Élete==
Édesapja Terhes István sályi lelkész, édesanyja Rácz Zsuzsanna volt. Tanulmányait a szülői háznál kezdte, később a miskolci középiskolában folytatta. Tanult a [[sárospatak]]i iskolában, hol cantus praeses is volt. [[1809]]. [[április 24.|április 24]]-én szentelték pappá. Az 1809. évi szabolcsi nemesi felkelésnél lovas tábori pap volt. 1810-ben nagyfalusi, 1821-ben [[pelsőc]]i pap lett, ahonnét hat év múlva [[Kassa|Kassára]] került. Kassán feleségül 1831. október 24-én vette Sándi Johannát,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RFB-7SFT?i=255&cat=693083 Kassai ref. egyházközség házassági anyakönyve, 1831. év.]</ref> akivel 31 évig élt házasságban. Kassáról 1836-ban [[Rimaszombat]]ra hívták meg; a [[gömör]]i református egyházmegyében 13 évig volt esperes. 1859-ben nyugalomba vonult. Ugyancsak 1859-ben, április 28-án a város megünnepelte 50 éves lelkészi jubileumát.
Irodalmi munkásságát Kassán kezdte meg mint a Felsőmagyarországi Minerva munkatársa (1825-1828); azonban cikkeinek legnagyobb része az [[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeumban]] jelent meg; cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1847. 29. szám. Püspök nevezet, hivatal, püspöki egyházszerkezet). Mikor [[Ungvárnémeti Tóth László]] görög epigrammáiban költői képzettségét kétségbe vonta, héber epigrammákkal válaszolt. Mint dalköltő a jobbak közé tartozott, jóllehet neve nem lett országos hírű. Az [[1850-es évek]]ben sokat énekelték a „Nem úgy van már, mint volt régen” és a „Megvirrad még valaha” kezdetű hazafias népdalait. Ő volt első fordítója az Alkoránnak. Utolsó cikke a Rozsnyói Hiradóban jelent meg (1886. 46. sz. Lelkipásztor társaimhoz c., önéletrajzi adatokkal).
| |||