„Káptalan” változatai közötti eltérés

A '''káptalan''' ([[latin nyelv|latin]] ''capitulum'') a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik. Tagjai a [[kanonok]]ok, vezetője a [[prépost]].

 

==Típusai: székeskáptalan és társaskáptalan==

Vannak székes- és társaskáptalanok aszerint, hogy székes- vagy egyéb egyház mellett működnek. Az érseki egyházhoz tartozó káptalant székes főkáptalannak nevezik. Társaskáptalanok voltak hazánkban a [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i, a [[pozsony]]i, a [[sopron]]i, a [[vasvár]]i, a [[fiume]]i, a [[nagyvárad]]i latin szertartású káptalan és a [[Csázma (település)|csázma]]i. A káptalanok nem vesznek részt a püspöki megye kormányzásában, mert az a püspök kizárólagos joga. A székeskáptalan a püspök tanácsadó testülete, mint ahogy a bíbornoki testület a pápa tanácsadó testülete. A káptalan jogai csekélyebbek akkor, amikor van püspök ''(sede plena)'', és nagyobbak olyankor, amikor a püspöki szék megürül ''(sede vacante''), vagy a püspök akadályozva van ''(sede impedita)''. Ha a püspök szék megürül, a rendes joghatóság a 8 napra a székes káptalanra száll; ilyenkor a püspöki jövedelmek kezelésére ún. ''oeconomust'' (gazdasági igazgatót) rendel. Belügyeit a káptalan önállóan intézi. A magyar jogéletben nevezetes szerepet játszottak a káptalanok, mint úgynevezett [[hiteleshely]]ek.